US President Donald Trump announces his decision to withdraw the US from the Paris Climate Accords in the Rose Garden of the White House in Washington, DC, on June 1, 2017.     
"As of today, the United States will cease all implementation of the non-binding Paris accord and the draconian financial and economic burdens the agreement imposes on our country," Trump said. / AFP PHOTO / SAUL LOEB
Külföld

Ezeket hazudta Trump a klímaegyezményről

Vaskor Máté
Vaskor Máté

újságíró. 2017. 06. 02. 10:42

Donald Trump csütörtökön a Fehér Háznál tartott sajtóeseményén jelentette be, hogy kilép a párizsi klímaegyezményből. Döntését hosszasan meg is indokolta, de mondatainak elenyésző volt az igazságtartalma.
Korábban a témában:

Munkahelyek megszűnése

Donald Trump állítása szerint ha az Amerikai Egyesült Államok tartaná magát az egyezményben rögzített feltételekhez, akkor 2025-re 2.7 millió munkahely szűnne meg az országban.

Mondta ezt a National Economic Research Associates (NERA) kutatására hivatkozva, amit eddig is számos környezetvédelmi szervezet kritizált.

A tanulmányban ugyanis egy olyan forgatókönyvet állítottak fel, amelyben az ipari szektornak húsz év alatt közel negyven százalékkal kell csökkenteni a szén-dioxid kibocsátását, de más ágazatok szerepét egyáltalán nem vették figyelembe a klímaváltozás elleni küzdelemben.

A másik probléma, hogy hibásan tüntették fel a megújuló energiaforrásokra vonatkozó számokat, alulbecsülték az értékeket.

Ma Amerikában a napenergiával foglalkozó vállalkozások jóval több főt alkalmaznak, mint a szénszolgáltatók, és a differencia egyre csak nő. Egy friss jelentés szerint a napenergia-iparban foglalkoztatottak száma tizenhétszer gyorsabban nőtt 2016-ban, mint az amerikai gazdaság összességében.

UNITED STATES, Washington DC: Environmental activists and supporters display placards during a demonstration outside th White House in Washington DC on June 1, 2017, to protest US President Donald Trump's decision to pull out of the 195-nation Paris climate accord deal. US President Donald Trump earlier announced America is getting out of a deal he said imposed draconian burdens that would cost the US millions of jobs and billions in cold hard cash. - Patrick Irelan
Fotó: Europress

Aprócska hőmérséklet-emelkedés

Trump kijelentette, hogy a párizsi klímaegyezmény csak minimálisan járul hozzá a globális felmelegedés megállításában.

Még akkor is, ha a párizsi megállapodást teljes egészében végrehajtanák, és minden nemzet teljes mértékben megfelelne az elvárásoknak, becslések szerint kéttized fokot csökkenne a globális hőmérséklet 2100-ra. Apró, apró mérték

– mondta.

Bármi is történjen, a globális hőmérséklet nőni fog, ez biztos. Amennyiben a múltbéli tendenciák tovább folytatódnak, akkor elemzések szerint 2100-ra a hőmérséklet 4.2 Celsius-fokkal emelkednek. Ellenben ha az egyezményhez tartozó államok tartanák a hozzájuk fűzött reményeket, akkor a hőmérséklet-emelkedés 3.3 Celsius-fok lenne az évszázad végére.

Akárhogy is számolunk, ez kilenctized fokú csökkenést jelent, nem kéttizedet.

Kilenctized fok egy globális skálán hatalmas. Az ipari forradalom óta a globális hőmérséklet 0.99 fokkal nőtt a NASA szerint, és már most jelentős hatásait érzékelhetjük. Ha csak kéttizedes lenne a csökkenés, ahogy Trump mondja, már az is húsz százalékos eredmény lenne az eddig tapasztaltakhoz képest.

Trump tovább ment:

Tény, hogy Kína 14 napi szén-dioxid-kibocsátása eltörölné az amerikaiak évi nyereségét, és ez egy hihetetlen statisztika.

Ez így szintén nem igaz. Így, hogy kilépnek a klímaegyezményből, az Egyesült Államok 6.7 gigatonna szén-dioxidot bocsát ki 2025-ig, a megállapodás szerinti 5.3 gigatonna helyett.

2013-ban Kína 9.2 gigatonna szén-dioxidot termelt, ami 0.025 gigatonna naponta, a Trump által emlegetett 14 nap alatt pedig 0.35 gigatonna. Jóval kevesebb, mint az amerikaiak által “megspórolt” évi szén-dioxid-kibocsátás lenne.

US President Donald Trump announces his decision on the Paris Climate Accords in the Rose Garden of the White House in Washington, DC, on June 1, 2017.      / AFP PHOTO / SAUL LOEB

Áramkimaradások, áramszünetek

Az amerikai elnök úgy érzi, hogy a klímaegyezménnyel egyre több lenne az áramkimaradás és az áramszünet az országban. Ezzel tulajdonképpen azt akarta mondani, hogy Amerikának minden energiaforrást (így a fosszilis tüzelőanyagokat is) fel kell használnia, hogy lépést tudjon tartani a villamosenergia iránti kereslettel.

A helyzet ezzel szemben az, hogy áramkimaradást leggyakrabban a rossz időjárási körülmények, az állatok, a kidőlő fák, a nem megfelelő berendezések, a földrengések és az ásás okozza.

A nagy energiaigény szintén a gyakori okok között szerepel, bár ez jellemzően csak a forró nyári napokon.  A probléma kiváltó oka utóbbi esetben az, hogy a túlzott hőfelvétel károsítja az elektromos transzformátorokat és az elektromos vezetékeket.

Az pedig megint más kérdés, hogy Trump költségvetése nagy érvágással ér majd fel az energiagazdálkodási hálózatoknak és az energiainfrastruktúra megbízhatóságán és hatékonyságán dolgozó cégeknek, tehát maga alatt ássa a földet.

A White House staffer holds the speech President Trump delivered in which he stated that the United States is withdrawing from the Paris Climate Accord, in the Rose Garden of the White House, On Thursday, June 1, 2017. (Photo by Cheriss May) (Photo by Cheriss May/NurPhoto)
Fotó: Europress

Dollármilliárdok

Trump a gazdasági hátrányok mellett azt is kiemelte, hogy jelentős összeget kellene befizetniük a Green Climate Fund alapba, amit az egyezmény aláírásakor hívtak életre.

Fizetünk majd milliárd és milliárd és milliárd dollárt, amikor már jóval mindenki előtt járunk. Sok ország még semmit nem költött erre. És sokan sohasem fognak

– fogalmazott.

Az Egyesült Államoknak az eredeti tervek szerint hárommilliárd dollárt kellett volna beletennie az alapnak, ami jóval több, mint bármely más ország kötelezettsége. Itt igaza volt Trumpnak.

Csakhogy Amerika felel a szén-dioxid-kibocsátás egyharmadáért, ami egészen más kontextusba helyezi a pénzösszeget.

Ha pedig az egy főre jutó hozzájárulást vesszük, akkor

  • Luxemburg 93.6 dollárt
  • Svédország 60.54 dollárt
  • Amerika 9.3 dollárt fizet fejenként.

Az USA eddig egymilliárd dollárt tolt be az alapba, de Trump közlése szerint többet nem is fognak.

(kiemelt kép: Europress)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.