Külföld

A világ legkeményebb törvényei – mégis van drogprobléma Szaúd-Arábiában

Jászberényi Sándor
Jászberényi Sándor

újságíró, haditudósító, író. 2017. 02. 07. 07:00

A világ egyik legkeményebb kábítószertörvényeit alkalmazzák a szaúd-arábiai királyságban. Gyakorlatilag mindenért halálbüntetés jár, ami a kábítószerekkel kapcsolatos. Azt, hogy ennek ellenére is gondok vannak, jól példázza az, hogy a szaúdi belügy több felvilágosító kampányt is indított. Ezek egyikén jártunk. Helyszíni riport.
Korábban a témában:

Rijádtól negyven kilométerre, a sivatag közepén tartják Szaúd-Arábia évente megrendezett legnagyobb kulturális fesztiválját, a Janadriyah-át. A fesztivált a király, Szalman ibn Abdul-Aziz nyitotta meg idén február elsején, 17-ig tart. Gyakorlatilag az egész Arab-öböl képviselteti magát rajta, és persze mindegyik szaúdi minisztérium. Óriási épületeket, pavilonokat képzeljünk el, hömpölygő tömeggel: a királyság nem spórolt ki semmit. A tömeg összetétele ahhoz képest változik, hogy éppen milyen napot tartanak: a családi napon láthatunk nőket is a családjukkal, de van diáknap és egyedülálló férfinap is.

A kulturális és hagyományőrző fesztivál legnagyobb látványossága kétségkívül a tevefuttatás. Az ország minden részéről jönnek tenyésztők, hogy bemutassák a legjobb génállománnyal rendelkező tevéiket és összeeresszék őket, melyik a legszebb és leggyorsabb alapon.

Eredetileg a tevefuttatást akartuk megnézni. Ez nem jött össze. Mire kiértünk, a versenyeknek már régen vége volt, néhány magányos teve ácsorgott csak a kifutón, zsoké nélkül, céltalanul lézengve, ennél pedig nincs szomorúbb látvány. Kezdeti csüggedésünket azonban hamar leráztuk magunkról, és szétnéztünk a kormányzati hivatalok munkáját bemutató épületek között. Ezek közül kétségkívül a belügyminisztériumé volt a legérdekesebb, külön pavilont szenteltek a drogprevenciónak.Úgy tűnik, vannak változások a szaúdi drogkommunikációban, amit egy mondatban össze tudunk foglalni:

ha kapcsolatba kerülsz a drogokkal, meghalsz.

Ez pedig nem vicc. A királyság területén a saría törvénykezés van érvényben, mely sok esetben mondja ki a halálbüntetést, amit végre is hajtanak. Tavaly 153 embert végeztek ki Szaúd-Arábiában, idén januárban az Amnesty International szerint pedig már végrehajtották az első kivégzést, és még sehol sem tartunk az évből.

Fotó: Jászberényi Sándor

A kivégzettek számának egy jelentős részét képezik azok, akiket kábítószerrel való visszaélés miatt fogott el a mutavva, magyarul az erkölcsrendészet, akik alá ez a terület tartozik. A szaúdi drogtörvény pedig egy 2005. augusztus 10-én kiadott királyi rendelet 37 paragrafusa alá tartozik.

Halálbüntetéssel sújtandó az,

1. aki kábítószert vagy narkotikumot szállít
2. aki kábítószert vagy narkotikumot kap egy szállítótól
3. aki behoz, importál, exportál, feldolgoz, előállít, átalakít, termeszt vagy elfogad kábítószereket és narkotikumokat
4. aki a fent felsoroltak közül többet is elkövet
5. aki kábítószert vagy egyéb narkotikumokat második alkalommal is forgalmaz eladással, adományozással, kiszállítással, szállítással

A törvényből jól látható, hogy nem nehéz halálsorra kerülni a királyságban. Bár értelemszerűen a kiskorúakra (18 év alattiak), illetve az első alkalommal előállítottakra nem biztos, hogy azonnal halálbüntetést fog kimondani a bíró, a törvényen jól látszik, hogy a döntés nagyban függ annak egyéni értelmezésétől. Mielőtt azonban azt gondolnánk, hogy egyszer meg lehet úszni fejvesztés nélkül a románcot a kábítószerrel a királyságban is, ki kell ábrándítanunk az olvasót: a legenyhébb büntetés is hosszú börtön és korbácsolás.

Automatikusan jön persze a kérdés, hogy ha ilyen szigorúak a kábítószertörvények az országban, akkor miért van szükség drogprevencióra? A törvény és annak alkalmazása önmagában nem elég elrettentő? A válasz: nem.

A királyság a maga harmincegymillió lakosságával – és tizenötmillió vendégmunkásával – komoly felvásárló erő, tekintve, hogy az egyik leggazdagabb ország a térségben. Bár statisztikai adatok értelemszerűen nem állnak rendelkezésre, a kábítószer-fogyasztás – dacára a brutális tiltásoknak – tartja magát az országban.

Magányos khat levélkék vitrinben. Fotó: Jászberényi Sándor

Ahol pedig kereslet van, ott lesz kínálat is: az ország a nagy kábítószer-útvonalak metszéspontjában helyezkedik el, tehát ide fut be a khat levél Jemenből, az ópium Afganisztánból, a szintetikus drog Irakból és Szíriából.

A drogprevenciós pavilon első pultja a határokon történt drogfogásoknak állít emléket. Videón és különböző vitrinekben megcsodálható elkapott tárgyakon mutatják be, hogyan próbálják a csempészek a kábítószereket az országba juttatni. Bár friss adatok nem állnak rendelkezésre, a videók eléggé meggyőzőek ahhoz, hogy elhiggyük, egy simának mondható évben alsó hangon is huszonhárommillió amfetamin tablettát csempésznek be az országba, és több mint kétezer embert tartóztatnak le csempészés vádjával. És ez csak az amfetamin.

Amfetamin tablettákkal megpakolt papucsok. Fotó: Jászberényi Sándor

Az egyetlen dolog, amit valódi pozitívumként tudunk említeni a királyság drogpolitikájával kapcsolatban, az, hogy végre helyén kezeli az alkoholt is. Ez azt jelenti, hogy külön részleget szentelnek a területükre beérkező illegális piának, közvetlenül az ópiátok mellett. A határon nem jelent különbséget ugyanis, hogy Johnny Walkerrel vagy heroinnal fognak meg.

Kemény drogok kiállítása a szaúdi drogprevenciós pavilonban. Fotó: Jászberényi Sándor

Ennek megfelelően alakult az alkohol feketepiaca: a kiállítás tárgyai között szerepel egy palackozógép is, amivel a házilag főzött cefrét lehet nyugati üvegekbe tölteni és lezárni, de kiállításra kerülnek a legnagyobb alkohol világmárkák is, mint kemény drogok.

A házi főzés egyébként tényleg nagy probléma az országban. Bár egy üveg tömény szesz ára nagyban függ annak minőségétől, a feketepiacon kapható piák eredetét értelemszerűen nem lehet ellenőrizni, simán belefuthat az ember magas metanol tartalmúba, amitől ugye köztudomású, hogy megvakul, rosszabb esetben meghal. Az alkohol ára egyébként magáért beszél: egy-egy jobb minőségű whiskyért állítólag akár 1000 riált (76 ezer forintot) is elkérnek a dílerek.

Palackozógép. Fotó: Jászberényi Sándor

A csempészés módjait és a kábítószerfajtákat részletesen, mintákkal szemléltetett vitrines bemutatón kívül a prevenció egyik újdonsága az ingyenesen hívható zöld szám, amit kifejezetten függők számára hoztak létre.

Egy szépen nyírt szunna-szakállas rendőrtiszt lép mellénk elmagyarázni, mennyire fontos, hogy a függők megfelelő kezelést kapjanak. Ha önként jelentkeznek, nem múltak el tizennyolc évesek, és nem visszaesők, akkor orvosi kezelésben részesülhetnek, tanácsadásban. Arra nem nagyon tér ki, hogy mi lesz azokkal, akik nem passzolnak bele ebbe a kategóriába. Nyilván, óriási lehet a tolongás. Mindenki alig várja, hogy feladhassa magát, mint függőt, kockáztatva a halálbüntetést.

Hiába faggatjuk a rendőrtisztet, sem a nevét, sem azt nem hajlandó elárulni, egyetért-e a szigorú kábítószertörvényekkel. Hosszasan beszél azonban arról, milyen irdatlan nagy mennyiségben hoznak be minden évben drogokat az országba, mennyire leterheli ez az állományt. A pavilon egyik falára mutat: ki vannak állítva azoknak a rendőröknek, határőröknek az arcképei, akik egy-egy rajtaütés során vesztették életüket.

Ugyanis, ha rajtaütés van, garantálható a tűzharc. A csempészeknek nincs miért megadniuk magukat.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Debrecen, 2015. július 30.
Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Garancsi István, a Videoton FC tulajdonosa a lelátón a labdarúgó Európa Liga-selejtezõjének harmadik fordulójában játszott Debreceni VSC - Rosenborg mérkõzésen a debreceni Nagyerdei Stadionban 2015. július 30-án.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.