Európai Unió (európai unió, )
Külföld

Magyarország nem akarja, hogy az EU lesse a pénze elköltését

Molnár Zoltán
Molnár Zoltán

bértollnok. 2017. 01. 27. 16:52

Korábban a témában:

Ahogy mostanság megszokott, Magyarország kerüli a többállami megállapodásokat, így az európai ügyészségi hivatal létrehozásában sem vesz részt, négy másik uniós taggal egyetemben – írja a Bruxinfo. A lap szerint ugyanis 17 ország mondta biztosra a részvételét az igazságügyi miniszterek máltai ülésén.

Nem meglepő, hogy Magyarország kimaradt, ugyanis az EPPO rövidítésű hivatal az adófizetők pénzének rendeltetésszerű elköltését vigyázná.

Végső döntés még nem született a dologról, ami amúgy nem élvezi a tagállamok egyhangú támogatását, de így is létrejöhet majd, csak lesz, aki nem vesz részt benne. A cseh Vera Jourová uniós biztos elmondta, Finnország és Portugália még gondolkodik, Hollandia, Svédország, Lengyelország és Magyarország pedig nemet mondott. A helyszínen kiderült, Málta sem csatlakozna, Nagy-Britannia meg pláne nem, úgyis kilép az unióból.

A magyarok bajai

Magyarországnak két fenntartása volt: hogy a leendő főügyész hatáskörébe tartoznának az áfacsalások, illetve módosítani kellene az alaptörvénynek az ügyészségre vonatkozó részét (nem tudni, ez miért akadály). A lengyelek egyik félelme, hogy túl sok kompetenciát ragadna magához a hivatal később. Jourová szerint ez fals, mert minden ilyen változás egyhangú döntést igényelne.

A svédek egyenesen arra hivatkoztak, hogy elég jól végzi magában is a munkáját az ügyészségük. A biztos szerint ugyanakkor az EPPO nem is venné át a feladatait, csak kiegészítené, pl. a határokon átnyúló, EU-s pénzek felhasználását érintő ügyekben.

Így működne az ügyészség

Az új európai ügyészségnek két fő feladata lenne. Az egyik az uniós alapokkal való csalások és visszaélések, a másik a körhintás áfacsalások felderítése, amik határokon átnyúlnak és évi 50 milliárd euró kárt okoznak. Az EPPO azonban még messze van, márciusban tárgyalhatnak róla az állam- és kormányfők, akik meghozhatják erről az elvi döntést. Újabb négy hónapja lenne az Európai Bizottságnak a részletek kidolgozására.

Jourová egyébként nagy élharcosa annak, hogy az EU-s alapok fő kedvezményezettjei, azaz a relatíve újonnan csatlakozott államok is részesei legyenek az együttműködésnek. Varsóban és Budapesten is győzködte a kormányokat, úgy tűnik, hiába. Pedig politikai nyomásgyakorlás volt – ha jogi nem is lehetséges -, amikor Jourová azt mondta Budapesten:

az EPPO-ban való részvétel szerepet játszhat a strukturális alapokról szóló majdani tárgyalásokon.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.