Európai Unió (európai unió, )
Külföld

Magyarország nem akarja, hogy az EU lesse a pénze elköltését

Molnár Zoltán
Molnár Zoltán

bértollnok. 2017. 01. 27. 16:52

Korábban a témában:

Ahogy mostanság megszokott, Magyarország kerüli a többállami megállapodásokat, így az európai ügyészségi hivatal létrehozásában sem vesz részt, négy másik uniós taggal egyetemben – írja a Bruxinfo. A lap szerint ugyanis 17 ország mondta biztosra a részvételét az igazságügyi miniszterek máltai ülésén.

Nem meglepő, hogy Magyarország kimaradt, ugyanis az EPPO rövidítésű hivatal az adófizetők pénzének rendeltetésszerű elköltését vigyázná.

Végső döntés még nem született a dologról, ami amúgy nem élvezi a tagállamok egyhangú támogatását, de így is létrejöhet majd, csak lesz, aki nem vesz részt benne. A cseh Vera Jourová uniós biztos elmondta, Finnország és Portugália még gondolkodik, Hollandia, Svédország, Lengyelország és Magyarország pedig nemet mondott. A helyszínen kiderült, Málta sem csatlakozna, Nagy-Britannia meg pláne nem, úgyis kilép az unióból.

A magyarok bajai

Magyarországnak két fenntartása volt: hogy a leendő főügyész hatáskörébe tartoznának az áfacsalások, illetve módosítani kellene az alaptörvénynek az ügyészségre vonatkozó részét (nem tudni, ez miért akadály). A lengyelek egyik félelme, hogy túl sok kompetenciát ragadna magához a hivatal később. Jourová szerint ez fals, mert minden ilyen változás egyhangú döntést igényelne.

A svédek egyenesen arra hivatkoztak, hogy elég jól végzi magában is a munkáját az ügyészségük. A biztos szerint ugyanakkor az EPPO nem is venné át a feladatait, csak kiegészítené, pl. a határokon átnyúló, EU-s pénzek felhasználását érintő ügyekben.

Így működne az ügyészség

Az új európai ügyészségnek két fő feladata lenne. Az egyik az uniós alapokkal való csalások és visszaélések, a másik a körhintás áfacsalások felderítése, amik határokon átnyúlnak és évi 50 milliárd euró kárt okoznak. Az EPPO azonban még messze van, márciusban tárgyalhatnak róla az állam- és kormányfők, akik meghozhatják erről az elvi döntést. Újabb négy hónapja lenne az Európai Bizottságnak a részletek kidolgozására.

Jourová egyébként nagy élharcosa annak, hogy az EU-s alapok fő kedvezményezettjei, azaz a relatíve újonnan csatlakozott államok is részesei legyenek az együttműködésnek. Varsóban és Budapesten is győzködte a kormányokat, úgy tűnik, hiába. Pedig politikai nyomásgyakorlás volt – ha jogi nem is lehetséges -, amikor Jourová azt mondta Budapesten:

az EPPO-ban való részvétel szerepet játszhat a strukturális alapokról szóló majdani tárgyalásokon.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Local demonstrators march with a flag with the image of Russian President Vladimir Putin and Hungarian Prime Minister Viktor Orban close to the headquarter of the governor FIDESZ party at Heroes Square as students, teachers of the Central European University and their sympathizers protest in downtown Budapest on April 9, 2017. 
Hungarian lawmakers approved legislation that could force the closure of a prestigious Budapest university founded by US billionaire investor George Soros, sparking fresh protests. The English-language Central European University (CEU), set up in 1991 after the fall of communism, has long been seen as a hostile bastion of liberalism by Prime Minister Viktor Orban's government.  / AFP PHOTO / ATTILA KISBENEDEK
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.