Külföld

Az Iszlám Államnak már nem sok van hátra, de mi lesz utána?

Jászberényi Sándor
Jászberényi Sándor

újságíró, haditudósító, író. 2016. 12. 23. 19:38

A következő háborút a siíta milíciákkal fogjuk vívni - mondja Shorsh Husszein kurd politikus az iraki kurd autonómiáról. Interjú.

Amikor legutoljára Kurdisztánban voltam, borzasztó volt az infláció és a munkanélküliség, nem jöttek a fizetések.

Ugyanez van most is. Az iraki kormány a központi költségvetésből 2014 óta nem továbbítja a Kurd Regionális Kormánynak a törvény szerinti 17 százalékot. Haider Al-Abadi, Irak miniszterelnöke idén tárgyalt a kurd régió vezetőivel, többek között a fizetések továbbításáról, illetve a kurd hadsereg fenntartásával járó költségekről. A kurd autonómiát két nagy párt, a Demokrata Párt (KDP) és a Hazafias Unió (PUK) irányítja. Papíron ez remekül fest: Makszúd Barzáni (KDP) az autonómia elnöke, míg az alelnök Dzsalal Talibáni. A gyakorlatban a KDP uralkodik.

Kurdisztáni belpolitika

A két nagy politikai entitás (a PUK és a KDP)  már háborúzott egymással, miután az amerikaiak megdöntötték a Szaddám-rezsimet, azóta fagyos a két párt viszonya. Az Iszlám Állam támadása némiképp összerántotta az alapvetően megosztott kurdokat, de most, hogy a nyomás gyengül, az ellentétek újra felszínre kerültek. Míg a KDP Erbilt és környékét ellenőrzi, a PUK az ország második legnagyobb városát, Szulimániját. A helyzetet bonyolítja, hogy a PUK-ból 2006-ban több reformista is kivált, 2009-ben mozgalmat alapítottak Goran (Változás) néven. A korrupció felszámolását, a kurdok lakta területek politikai platformjainak szoros együttműködését és Bárzáni távozását követelő fiatal mozgalomról mindent elmond, hogy 2014-ben az autonómia harmadik legnagyobb politikai erejeként bekerültek a parlamentbe. A Goran jó viszonyt ápol a PUK-kal, a szíriai és törökországi kurd kommunista politikai szervezetekkel.

Ez nem azért volt, mert a kurdok bejelentették, hogy ők fogják értékesíteni az olajat?

Nem. 2014 óta tart nálunk ez a vita. 2014. december 2-án állapodott meg a Kurd Regionális Kormány a bagdadi központi kormánnyal, hogy a kurdok naponta 250 ezer hordó olajat bocsájtanak Bagdad részére. A megállapodás 2015. január 1-jétől lépett hatályba, de a mai napig nem valósult meg.

A válság olyan súlyos, hogy az ismerőseim eladják a lakásaikat, hogy kisebbekbe költözhessenek.

A Kurd Regionális Kormány próbálja finanszírozni a béreket az eladott olajból származó bevételeiből, ám így is csak úgy tudja, hogyha levonja a fizetések a 60-70 százalékát.

Szulejmánija le akar szakadni a kurd autonómiától?

A Goran mint kurd kormányzó párt javasolta a bagdadi központi kormánynak, hogy a fizetéseket közvetlenül az önkormányzatok kapják meg, és ne a Kurd Regionális Kormány.

A KDP attól tart, hogy a fizetések miatti sulaimaniyai tüntetéseket követően – amennyiben eredményre vezetnek, és Sulaimanyia megkapja a fizetéseket – Erbil és Duhok is beáll a sorba, és tüntetésekbe kezd. Ez most nagyon nagy gondot jelent.

Barzani először járt négy éves kihagyás után Bagdadban, ekkor felmerült a fizetések problémája és az olajkérdés megoldása is.

Dr. Shorsh Hussein a fronton fotó: Shorsh Hussein

Nem lehet tudni, hogy pontosan hová lettek az olajpénzek?

Az Abadival való tárgyalások után Barzani azt mondta, hogy minden rendben van, a kurdok 250 ezer hordó olajat bocsájtanak Bagdad részére, a kormány fogja küldeni a pénzt.

Az iraki vezetés

2014-ben, amikor az Iszlám Állam bevette Moszult és az iraki hadsereg összeomlott, a korábban több korrupciós botrányban és érintett Núr Ál Máliki elnököt Haider Al-Abadi váltotta az elnöki székben. Amellett, hogy a szétesett reguláris hadsereget is meg kellett erősítenie Abadi minden fronton reformokat ígért, és, hogy felszámolja az egész országot behálózó korrupciót. 2014 decemberében megállapodott a kurdokkal arról, hogy a KRG (Kurd Regionális Kormányzat) területén kitermelt olajból befolyó összegek felét folyósítani fogja Kurdisztánnak, de ez nem valósult meg. A kurdok is megpróbálkoztak az olajuk piacra dobásával, ami nem járt túl nagy sikerrel az olajárak történelmi mélypontja miatt. Jelenleg az iraki kormányzat nem, vagy csak rapszodikusan folyósít pénzt a KRG-nek, többek között ezért is van gazdasági válság.

A legutolsó hír, amit hallottam, hogy a PUK és a Goran egyesül. Mi jár ezzel?

A PUK és a Goran között 2016. május 16-án létrejött egy megállapodás arról, hogy közös képviselettel lesznek jelen a parlamentben. De ez nem jött létre sem az önkormányzatoknál, sem a parlamenten belül a közös frakciót tekintve. Sehol nem történt előrelépés, Nawishiran pedig, a Goran vezetője megint visszatért Angliába az egészségügyi állapota miatt.

Amíg otthon volt a Goran mozgalom vezetője, addig terjedtek hírek arról, hogy a PUK-n belül is megingott az erőstruktúra.

Biztos te is hallottál már róla, hogy két táborra oszlik a PUK, az egyik a Hero Ibrahim Ahmed, Talibani felesége által vezetett belső ellenzék és a Mala Bahtiar által vezetett – pártvezetés. Mindenki a megújulásról beszél.

Mala Bakhtiar meg tudta őrizni a pozícióját?

Megvan a pozíciója, és ugyanúgy az ő politikai gondolkodása érvényesül. A tárgyalófeleknek pedig majd vissza kell térniük az asztalhoz. A biztonsági tanács létrehozása a PUK-on belül, ami a hadvezéreket tömöríti csak tovább élezi az ellentéteket a párton belül, ami egyedül a KDP-nek kedvez. Ha a PUK-ban eluralkodik a káosz, akkor egyedül ők maradnak egységes fegyveres erő az autonómiában. Ezt persze a PUK-on belül is látják.

Középen Mala Bahtiar
fotó: Jászberényi Sándor

Most zajlik Moszul ostroma. Mennyire vesznek részt benne a kurdok?

A kurdok a Moszul környéki területeket szabadítják fel, a kurd hadsereg elsősorban a KDP hadereje részt vesz az offenzívában. A nagyobb harcokban a KDP vesz részt, mert hozzájuk tartoznak az Iszlám Állammal határos területek.

Gondolom, minden koalíciós támogatást a KDP kap meg.

A PUK is kap belőle, de a KDP-nek sokkal több jut. Vannak kivételek. Az amerikai hadsereg létrehozott két kurd osztagot, melyben 4-5 ezer KDP és PUK pesmerga harcol.

Nincs gond az együttműködéssel?

Nincsen. Közös az ellenség. A Daquq védelmét vezető Araz dandár tábornok alatt együtt harcol a PUK és a KDP.

Mennyire tudja az iraki kormány korntrollálni a Hasd al-Shaabit? Nagy részük iráni proxy, siíta milíciákból áll. Tudjuk, mit csináltak Tirkitben. Mikor ott voltam legutoljára Kirkukban Azaznál, lövöldözés volt a pesmergák és a Hashd Al-Sha’abi között.

A hasd as sha’abi nem csak siíta milíciák, hanem a YPG-s és a Haider Shesho (jazidi kurd ellenálló) is ennek a kötelékén belül harcol a Szidzsár-hegységben. De vannak konfliktusok, elsősorban a siíta milíciákkal, akik mindent vissza szeretnének csatolni Irakhoz.

A Hashd Al-Sha’abi, avagy a siíta szabadcsapatok

Az Iszlám Állam 2014-es offenzívájára válaszul az iraki kormány szabadcsapatokat hozott létre. A körülbelül negyven különböző milíciából álló szervezet kezdetben a belügyminisztérium alá tartozott, csak 2016-ban kerültek a hadsereg kötelékébe és a honvédelmi miniszter alá. Bár az iraki kormányzat által finanszírozott csoportok között keresztény, jazidi etnikumokat is találni, többségükben siítákból áll, akiket Irán is szponzorál. Tikrit ostrománál többek között a kurdok is etnikai tisztogatással vádolták meg a milíciákat, ezért utasították el első körben, hogy részt vegyenek Moszul ostromában.

Törökország is részt vesz a Moszul elleni offenzívában.

Több mint 62 állam vesz részt Moszul támadásában. A török kormány először azt nyilatkozta, hogy Bagdadból kérték, hogy menjenek be, volt egy megállapodás. Azután kiderült, hogy mégsem volt megállapodás, csak szóbeli megegyezés. Kiderült, hogy szóbeli megállapodás sincs. Végül azt mondták, Barzáni engedte meg, hogy bejöjjenek.
Haider Al-Abadi, Irak miniszterelnöke határozottan nem akarja, hogy a török haderő részt vegyen a szárazföldi offenzívában.

Barzaniék mindig is nagyon jóban voltak a törökökkel. Lezárták az átjárást a Szindzsárban, nem engedtek be senkit, még a humanitárius támogatások sem mentek be. A KDP-nek borzasztó rossz a kapcsolata a PKK-val, mind a YPG-vel, és én úgy látom, hogy nekik belefér az, hogy Törökország ledarálja a kurdokat Szíriában.

Rossz politikát folytat a KDP a mai napig. A kurd állam partnerei nem megbízhatóak.

Milyen gazdasági függés van a KRG és a törökök között?

Törökországnak 8 milliárd dollár haszna van Észak-Irakból. A cégeitől kezdve az olajig bezárólag. Az olajat rajta keresztül árusítják, pár százalék az övé az üzletből. Most azonban Törökország bajban van, belső problémái vannak, az Amerikai Egyesült Államokkal sem olyan a viszonya, mint régen.

Mit akarnak Moszulban?

Az Oszmán Birodalom idején Moszul vilajet Törökországhoz tartozott. Erősödnek a nacionalista hangok a török társadalomban, szeretnék vissza a birodalmat, Erdogan erről beszél, a régi területeikről. Persze semmi sem biztos, de Törökország szerintem biztosan területeket remél ettől a háborútól. Az Iszlám Államnak már nem sok van hátra. A YPG megindította az ostromot Rakka ellen, párhuzamosan hamarosan Moszult is elveszítik, és

az a kérdés, mi lesz az Iszlám Állam után?

Amikor elindult az Iszlám Állam offenzívája Kurdisztán ellen, akkor a kurdok be tudtak vonulni Kirkukba, és azóta is az ellenőrzésük alatt tudják tartani. 2014-ben, miután az iraki hadsereg elmenekült Kirkukból, a kurdok átvették a terület ellenőrzését, és ezt nem is akarják feladni. Jelenleg az iraki kormány azt mondja, hogy a 2003-as határokig kellene visszamenni, amikor még Kirkuk az iraki állam kezében volt. Ebből a jövőben még problémák lesznek.

Kirkuk etnikailag is kurd többségű, másrészt a világ egyik legnagyobb olajlelőhelye.

A kurd állam jövője, illetve a Kurdisztán gazdasági helyzete Kirkuktól függ. Stratégiai és gazdasági fontossággal bír a kurdok számára.

Lesz ebből konfrontáció az iraki hadsereg és a kurdok között?

Szerintem igen. Akár fegyveres is. Beszéltem a kirkuki pesmerga haderővel, és azt mondták, hogy a következő harcot a Hashd al-Shaabival fogják vívni. Iránnak az az érdeke, hogy maradjon Irak egyben egy siíta kormányzattal. Törökországnak pedig az a kívánsága, hogy eleve ne legyen kurd téma Irakon belül. Persze azt sem szeretné, hogy egy siíta állam maradjon.

Dr. Shorsh Hussein
fotó: Shorsh Hussein

Közben megválasztották Donald Trumpot az Amerikai Egyesült Államok elnökének. Mit gondolsz, milyen hatással lesz ez Irakra és a KRG-re?

A kurdok és az Egyesült Államok közti jó kapcsolatot idáig inkább csupán a média hangoztatta, igazából nem ez érződik. Az Egyesült Államok minimális összegű pénzzel és fegyverrel támogatta a kurdokat nem nehéz fegyverekkel, és az sosem került szóba, hogy a kurdok önálló államot alakíthatnának. Ez határozta meg az amerikai külpolitikát a kurdokkal szemben.

Semmi okuk sincs a kurdoknak bizalomra az amerikaiak felé. Persze minimális támogatást nyújtottak, de a kurd politikai törekvéseket nem támogatták.

Így van. Több ezer kurd esett el az Iszlám Állam elleni harcokban, ezt mindenki tudja. Ki harcolt ellenük a szárazföldön? Csak a kurdok. Ők tartották vissza a Daesh. Nem a szíriai, nem az iraki államtól, ők csak a kurdoktól szenvedtek mindenhol. Naponta esnek el pesmergák a terroristák elleni harcban, de tartok tőle, a kurdok ezért nem fognak jutalmat kapni, hanem a nagyhatalmak fognak dönteni a sorsunkról, megint a fejünk felett.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Picture taken on June 25, 2013 in Aachen, western Germany, shows British actor and UNICEF Goodwill Ambassador Roger Moore and his Danish wife Kristina Tholstrup waving from a carriage as they visit the CHIO World Equestrian Festival.
Moore, who will forever be remembered for playing the womanising superspy James Bond, died May 23, 2017, aged 89, his family announced in a statement. / AFP PHOTO / dpa / Henning Kaiser / Germany OUT
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.