Bosnian police officers control access to the village of Gornja Maoca, in Northern Bosnia, on February 2 , 2010, during a police action when hundreds of Bosnian police and intelligence agents launched a large-scale search operation of the remote rural base of a hardline Muslim community. According to Bosnian prosecutor office, purpose of the operation is to identify people accused of endangering the territorial integrity of Bosnia-Hercegovia, threatening the constitutional order and promoting national, racial and religious hatred.  AFP PHOTO / STR
Külföld

A függetlenség főpróbáját rendezhetik a boszniai szerbek

24.hu
24.hu

2016. 09. 20. 19:32

Kiéleződött a feszültség a Nyugat-Balkánon, mert a boszniai Szerb Köztársaság olyan népszavazásra készül, ami a bosnyákok szerint szembemegy a daytoni békével.
Korábban a témában:

Néhány nappal a boszniai Szerb Köztársaságban tervezett népszavazás előtt ismét kiéleződtek az ellentétek Bosznia-Hercegovina és Szerbia között. A boszniai Szerb Köztársaságban január 9-ét tartják a köztársaság napjának, 1992. január 9-én ugyanis a boszniai szerbek megpróbáltak elszakadni Bosznia-Hercegovinától, ám törekvésüket nem koronázta siker.

Ugyanakkor ez volt az 1992-1995-ös boszniai háború egyik közvetlen kiváltó oka. A több mint százezer halálos áldozatot követelő háborút lezáró daytoni békeszerződés Bosznia-Hercegovinát két, nagy önállóságot élvező országrészre osztotta: a terület 51 százalékát kitevő, bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra és a többségében szerbek boszniai Szerb Köztársaságra.

Szeptember 25-én a köztársaság napjának kijelöléséről rendeznek népszavazást a főként szerbek lakta országrészben.

Teszik ezt annak ellenére, hogy a bosznia-hercegovinai alkotmánybíróság diszkriminatívnak és alkotmányellenesnek nyilvánította a referendumot, és az elhalasztását követelte. A döntés szerint a köztársaság napjának ünneplése diszkriminatív és alkotmányellenes, mert majdnem egybeesik az ortodox szerb karácsonnyal, így voltaképpen kizárja az ünneplésből a szintén az országban élő katolikus horvátokat és a muzulmán bosnyákokat.

Kedden Sefer Halilovic egykori boszniai katonai parancsnok úgy fogalmazott: ha a boszniai szerbek az alkotmánybírósági döntés ellenére is megtartják a referendumot, nem lesz többé boszniai Szerb Köztársaság. Halilovic szerint a népszavazás a daytoni békeszerződés felbontása lenne,

amivel Bosznia-Hercegovina alkotmánya lépne életbe, és egyben megszűnne a Szerb Köztársaság.

Az elhangzottakra közleményben reagált Ivica Dacic szerb külügyminiszter, aki szerint a boszniai háború katonai parancsnokának kijelentése komoly fenyegetést jelent a térség békéjére és stabilitására. Megfogalmazása szerint Szerbia elég erős ahhoz, hogy megvédje magát, és nem engedi meg a boszniai Szerb Köztársaság megsemmisítését sem. Egyben arra szólította fel a nemzetközi közösséget, hogy a béke érdekében lépjen közbe.

Dacic szerint Halilovic nemcsak egykori muzulmán katonai vezető, hanem nem hivatalosan Bakir Izetbegovicnak, a háromtagú boszniai államelnökség bosnyák tagjának a “szóvivője” is, azaz amit Halilovic mond, az voltaképpen Izetbegovic gondolatait tükrözi. Dacic hozzátette:

Azért kell a fenyegetéseket komolyan venni, mert azt mutatják, hogy léteznek háborús tervek, amik azon alapulnak, hogy a boszniai Szerb Köztársaság nem tudna 10-15 napnál tovább kitartani, és Szerbia sem tudná megvédeni.

Szerinte mindenki számára egyértelmű, hogy a népszavazás csak ürügy, ami mögött az a cél áll, hogy háborúval semmisítsék meg Bosznia-Hercegovina szerbek lakta országrészét.

Az Egyesült Államokban tartózkodó Aleksandar Vucic szerb kormányfő is aggodalmának adott hangot a kijelentés miatt, és azt sem zárta ki, hogy a tervezettnél korábban térjen vissza Szerbiába a fenyegetés miatt. Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke szerint viszont Sefer Halilovic nem először tett háborúra uszító kijelentéseket, és véleményét még a bosnyákok sem fogadják el. Mint mondta, nem kell nagyobb jelentőséget tulajdonítani a Halilovicéhoz hasonló zavaros kijelentéseknek.

Elemzők szerint egyébként a szeptember 25-i népszavazás voltaképpen nem is a köztársaság napjáról szól, sokkal inkább “főpróbája” lehet egy várhatóan 2018-as népszavazásnak, amikor a boszniai Szerb Köztársaság függetlenségéről dönthetnének az ott lakók.

(MTI)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Pécs, 2015. július 9.
Szivek Norbert, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója beszédet mond a megújult pécsi Virágh-ház átadásán 2015. július 9-én. A háttérben Páva Zsolt, Pécs polgármestere (b) és Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára. Az Országgyűlés döntése értelmében több, jelenleg állami tulajdonban lévő ingatlan kerülhet vissza egyházi tulajdonba.
MTI Fotó: Sóki Tamás
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.