Külföld

Mindig, minden a nők miatt van. Izland is!

Kovács Áron
Kovács Áron

újságíró. 2016. 06. 18. 06:06

Kik ezek a furcsa, szőke emberek, akikkel ma megküzd a magyar válogatott? Egyáltalán, hogy kerülnek emberek olyan egészen lehetetlen helyre, mint Izland? Megpróbáljuk elbeszélni az izlandi honfoglalást. Figyelem! A cikkben rengeteg fura nevet talál, de nem kell tőlük megijedni!

A trójai háború óta egyértelmű, hogy a szerelmes férfiak egészen elképesztő őrültségekre képesek. Valahogy így kezdődött Izland története is, legalábbis a Landnámabók, vagyis az izlandi honfoglalásról szóló saga szerint gyanús, hogy némi féltékenységnek is köze van hozzá, hogy benépesült a távoli, zord éghajlatú sziget.

Leif Hródmarsson és Ingólfr Arnarson jó barátok, fogadott testvérek voltak, akik a vikingek megszokott életét élték valamikor a IX. század közepén, a mai Norvégiában. Ez annyit jelent, hogy portyázni jártak Atli jarl (vagyis gróf) fiaival, a gazdag nyugati földeket fosztogatták. Egy hadjárat után hazatértek, és ahogy a saga fogalmaz, minden jól ment köztük, lakomáztak, és már a következő nyári portyát tervezgették. Egy ilyen alkalommal az egyik fiú, Hólmsteinn megfogadta, hogy Helga Arnardóttirt veszi feleségül, senki mást. Leif eléggé elvörösödött, gondolhatjuk, miért.

Eljött a tavasz, a barátok készülődtek az új hadjáratra, és újra találkoztak Atli jarl fiaival, akik azonnal rájuk támadtak. A barátokat nem kellett félteni, ráadásul a rokonaiktól is segítséget kaptak, így az összecsapásban Hólmsteinn meghalt, a többiek elmenekültek. A vér vért kívánt, és a jarl másik fia, Hersteinn igyekezett megbosszulni fivére halálát, de Leif és Ingólfr vele is elbántak. Ez után már nem volt maradásuk Norvégiában, mert Atli jarl csak akkor kímélte volna meg az életüket, ha elkobozza a teljes vagyonukat.

Egy eredeti viking hajó az oslói múzeumban

A ma Izlandként ismert földet akkor már legalább négyszer felfedezték: először kelta szerzetesek élek ott remeteként, majd egy Naddodd nevű viking tévesztette el az utat a Feröer-szigetek felé, és sodródott az általa Snælandnak, vagyis Hóföldnek nevezett szigethez. Gardarr Svavarssont is egy vihar sodorta oda, de ő már ki is kötött, és szerényen elnevezte a földet önmagáról Gardarshólminak. A saga szerint viszont Flóki Vilgerdarson volt az első, aki tudatosan ment oda, és át is telelt, de nem lehettek jó élményei, hiszen ő nevezte el a szigetet Jégföldnek, vagyis Izlandnak.

Az előttük járó hajósok elbeszéléseiből Leif és Ingólfr már tudták, mit keressenek. Családjukkal és rabszolgáikkal felkerekedtek. Leif tett egy kitérőt Írországba, ezért Ingólfr ért oda először, hagyományosan 874-ben, de a régészeti bizonyítékok alapján lehet, hogy kicsit korábban. A derék viking az istenekre bízta, hogy hol telepedjen le: a part mentén kidobta a hajóból trónszékének faragott oszlopait, és később ott építette fel a házát, ahol a tenger partra vetette azokat: a hőforrások gőze miatt füstös öbölnek, vagyis Reykjavíknak nevezte el a helyet.

A romantikus korban így képzelték a pillanatot, mikor Ingólfur felállítta trónszéke oszlopait

Izland benépesítésének persze volt más oka is, nem csak a vérbosszú. A következő fél évszázadban több tízezren érkeztek. Ekkor történt ugyanis, hogy Széphajú Harald legyőzte a rivális királyokat és egyesítette Norvégiát. Uralma állítólag kegyetlen volt, és ami még rosszabb, adót vetett ki a szabad vikingekre. Az Izlandra (illetve a Shetland- és a Feröer-szigetekre) induló telepeseket tekinthetjük tehát akár gazdasági migránsoknak is, de szebben hangzik, ha úgy mondjuk, a szabadságot választották a kényelmes élet helyett.

Izlandon, ha nem is bőségben, de meg lehetett élni hosszabb távon is. Innen északra, Grönlandon és Amerikában már nem maradtak fent túl sokáig a viking telepek. Az izlandiak sokáig nem is hoztak létre igazi államot – erre nem is volt szükség a gyér népesség miatt –, hanem szabad emberek nemzettségeinek laza szövetségeként éltek. Ők hozták létre a világ első parlamentjét is, az Allthinget 930 körül, ami persze akkor még csak amolyan népgyűlés volt, és igazán demokratikusnak sem lehetett nevezni, hiszen valójában 39 nemzetségfő uralta az országot. Az viszont tény, hogy a kereszténységet az Allthing döntésévél vették fel 1000-ben, épp amikor nálunk Szent Istvánt megkoronázták.

Az azóta eltelt ezer év szinte meg sem látszik az izlandiakon. A nyelvükre például szinte semmilyen hatást nem gyakorolt a norvég, majd a dán uralom, ma is egy meglehetősen archaikus változatát beszélik a skandináv nyelveknek. A legutóbbi időkig bevándorlás sem volt, az anyakönyveket pedig régóta gondosan vezetik, így az utóbbi időben épp a genetikai kutatás vált az ország egyik húzóágazatává. Persze van annak hátránya, ha egy országban csak 325 ezren laknak: ma már külön figyelmeztetik a társkereső szolgáltatások az embereket, ha a választottjuk túl közeli rokonuk lenne.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

CANNES, FRANCE - MAY 21:  Nicole Kidman departs after the 'How To Talk To Girls At Parties' screening during the 70th annual Cannes Film Festival at on May 21, 2017 in Cannes, France.  Celebrities, fans and the movie world have descended on Cannes for this year's festival of the screen. For seventy years The Croisette Boulevard has always been the centre of athe place watch the rich and dandy and people from all walks of life to promenade.  (Photo by Christopher Furlong/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.