A volt boszniai szerb elnök a balkáni oknyomozó újságírói hálózatnak (BIRN) adott írásban interjút. “Tudom, mit akartam, mit tettem, sőt azt is, amiről álmodtam, és egyetlen értelmes bíróság sincs, amely elítélhetne” – fogalmazott a népirtással, háborús és emberiesség elleni bűncselekményekkel is vádolt egykori politikus.
A Karadzic elleni 11 pontos vádirat legsúlyosabb pontja kapcsolatba hozza őt a srebrenicai népirtással, amelyben a boszniai szerb erők mintegy nyolcezer boszniai férfit és fiút gyilkoltak meg. Az egykori boszniai szerb vezető ugyanakkor az interjú során többször is a béke megteremtőjeként állítja be magát. Leszögezte, elítéli az 1992-1995-ös boszniai háború során elkövetett gyilkosságokat, ugyanakkor nem vállal értük felelősséget, mert állítása szerint azokra nem volt hivatalos parancs.
Egyetlen ember értelmetlen megölése önmagában is elborzasztó, hát még legalább néhány száz emberé. (…) Akik ezt tették, elsősorban a szerb nép ellenségei, majd az áldozatok családjának ellenségei, végül az iszlám közösség ellenségei is
– tette hozzá.
A kérdésre, miszerint milyen lehetőségeket lát az ítéletére vonatkozóan – hiszen a boszniai szerbek rendőrségi és katonai vezetőit összesen több mint kétezer év börtönbüntetésre ítélték háborús bűnök miatt -, Karadzic kijelentette: ugyanolyanok az esélyei, mint a modern világ más elnökeinek lennének.
Egyszerűen minden bizonyíték arra utal, hogy egy elnök ilyen körülmények között nem tehetett többet, de az is látszik, hogy a béke megőrzése, a háború megelőzése, és vallástól függetlenül az emberek szenvedésének csökkentése érdekében vívott állandó harcom inkább tiszteletet, mint üldöztetést érdemel
– fogalmazott.
