A francia gazdasági miniszter szerint, ha Nagy-Britannia távozik az Európai Unióból, az több kétoldalú megállapodás azonnali megszűnésével járna, és ennek egyik következménye lehet az is, hogy a brit oldalra települ a migránsok calais-i tábora.
Emmanuel Macron a Financial Timesnak kijelentette: Brexit esetén – vagyis ha a brit EU-tagságról június 23-ára kiírt népszavazás eredményeként Nagy-Britannia kilépne az unióból – megszűnhetne az a 2003-ban kötött kétoldalú megállapodás, amelynek alapján jelenleg a brit határőrizeti szervek a franciaországi határátkelési pontokon szűrhetik a Nagy-Britanniába tartó kompforgalmat, és a francia parton tarthatják azokat az utasokat, akiknek belépését bármilyen okból nem engedélyezik.
Macron a londoni gazdasági napilapnak adott, csütörtökön ismertetett interjúban úgy fogalmazott, hogy ebben az esetben a Nagy-Britanniába átjutni szándékozó migránsok tábora “már nem Calais-ban lenne”.
Kijelentette azt is, hogy Brexit esetén Franciaország “piros szőnyeggel” várná a londoni Cityből “menekülő” pénzügyi szolgáltatási cégeket. Ezzel ki nem mondva, de egyértelműen David Cameron brit miniszterelnök egy korábbi kijelentésére vágott vissza. Cameron ugyanezt a kifejezést használta 2012-ben, amikor Londonba invitálta a francia kormány akkori adóemelési intézkedései miatt esetleg áttelepülni szándékozó francia vállalatokat.
A francia gazdasági miniszter a csütörtöki interjúban kilátásba helyezte azt is, hogy Brexit esetén Nagy-Britannia elveszítené teljes körű hozzáférését az EU egységes belső piacához. “Ha valaki úgy dönt, hogy elhagyja az egységes piacot, akkor nem kaphatja meg ugyanazokat a (hozzáférési) feltételeket” – hangsúlyozta Macron a Financial Timesnak nyilatkozva.
Erre a kockázatra David Cameron brit miniszterelnök is felhívta már a figyelmet.
Cameron a múlt havi brüsszeli EU-csúcs után, a London által igényelt uniós reformokról született egyezséget ismertetve a brit parlament alsóházában kijelentette: ha a brit EU-tagságról kiírt népszavazáson a választók többsége a távozásra voksol, azonnal elkezdődik a kilépés feltételeiről szóló, két évig tartó tárgyalási procedúra. Ha ennyi idő alatt nem sikerül megállapodásra jutni, a brit EU-tagság az időszak végén automatikusan megszűnik, Nagy-Britannia abban a pillanatban elveszíti hozzáférését az EU egységes piacához is, és az EU által 53 országgal kötött kereskedelmi egyezménynek sem lenne részese tovább – mondta a brit kormányfő.
A brit kabinetiroda által a Brexit lehetséges következményeiről összeállított, minap ismertetett részletes tanulmány valószínűtlennek nevezte, hogy a kétévi tárgyalási időkeret alatt egyezségre lehetne jutni a kilépési feltételekről. A tanulmány szerint valójában inkább tízévnyi, vagy akár ennél is hosszabb bizonytalansági időszak követné Nagy-Britannia távozását az EU-ból.
A britek inkább fizetnek
Nagy-Britannia 20 millióval euróval megemeli a Franciaországnak nyújtott támogatást a calais-i migránsválság kezelésére – jelentette be csütörtökön Harlem Désir francia Európa-ügyi államtitkár néhány órával Francois Hollande francia államfő és David Cameron brit miniszterelnök találkozója előtt.
London eddig több mint 60 millió eurót folyósított a francia kormánynak, s további 20 millió eurót fog – mondta az államtitkár a külföldre sugárzó RFI közszolgálati rádióban. Az összeget Párizs a Franciaországot Nagy-Britanniával összekötő La-Manche csatorna alatti alagút bejárata és a calais-i kikötő körüli övezet biztosítására, valamint az embercsempész-hálózatok elleni küzdelem megerősítésére fordítja.
Ezenkívül Franciaország lehetővé teszi, hogy azok a menekültkérők, akik itt vannak, és akiket Nagy-Britannia nem tud befogadni, tovább tudjanak menni befogadóközpontokba Franciaország más régióba, és be tudják adni Franciaországban a menekültkérelmet, ha jogosultak rá, ha viszont szabálytalan helyzetben vannak, tudják kérni hazatérésüket a származási országukba visszafogadásról szóló együttműködés keretében, fogalmazott Harlem Désir.
Arra a kérdésre, hogy Nagy-Britannia esetleges kilépésének az Európai Unióból milyen következményei lehetnek a migránsválságra, az államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy a bevándorlás ellenőrzését a két ország között kétoldalú megállapodások szabályozzák.
Emmanuel Macron francia gazdasági miniszter a Financial Times című brit lapnak azt mondta, hogy amennyiben Nagy-Britannia kilép az Európai Unióból, Franciaország nem fogja többé visszatartani a migránsokat Calais-nál. “Aznap, amikor ez a viszony megszakad Franciaország és Nagy-Britannia között, nem lesznek többé migránsok sem Calais-nál” – mondta Macron.
Harlem Désir viszont arra emlékeztetett, hogy kétoldalú megállapodásokat kötött a két ország a migránsválság kezelésére. “Nem lesz tehát zsarolás, sem fenyegetés, de az igaz, hogy könnyebben működünk együtt uniós tagokként, mintha az Egyesült Királyság nem lenne többé az, mert például közös uniós eszközöket is használunk, mint például az Europol vagy a schengeni informatikai rendszer”.
Jóllehet Nagy-Britannia nem tagja Schengennek, együttműködik ezen a rendszeren és más információs cseréken keresztül, tette hozzá.
Az észak-franciaországi Amiens városában megrendezésre kerülő francia-brit csúcstalálkozón várhatóan a kísérő nélküli kiskorúak helyzete is szóba kerül. A humanitárius szervezetek szerint legalább háromszáz olyan gyermek található Calais-ban, akiknek vannak hozzátartozói Nagy-Britanniában. Bernard Cazeneuve belügyminiszter többször is szóvá tette, hogy Londonnak meg kellene vizsgálnia “mindazok esetét, akiknek családja van Nagy-Britanniában, mégpedig az egyedül lévő kiskorúakét”. Eddig ezt a brit kormány elutasította.
A Nagy-Britanniát Franciaországgal összekötő Csatorna-alagút francia oldalán található kikötőváros egykori szeméttelepén tavaly tavasszal illegálisan kialakult, de a hatóságok által mostanig megtűrt sátortábor mellett január elején állítottak fel 125 fűtött lakókonténert, amelyekben 1500 embernek tudnak szállást biztosítani, de eddig csak a konténerek fele telt meg. A hatóságok ide akarják beterelni az elsősorban Szíriából, Afganisztánból, Szudánból és Eritreából érkezett migránsokat, vagy pedig az ország távolabbi részein található mintegy száz befogadóközpontban ajánlanak fel nekik szállást, abban az esetben, ha a migránsok lemondanak arról, hogy átjussanak Nagy-Britanniába, és menekültkérelmet nyújtanak be Franciaországban. A tábor fokozatos kiürítése négy nappal ezelőtt kezdődött meg, s a helyi prefektúra szerint legalább három hetet vesz igénybe.
Hivatalos adatok szerint október vége óta Calais-ban 4300-an nyújtottak be menekültkérelmet, és az elmúlt két hónapban 54-en elfogadták, hogy visszatérnek a származási országukaikba, ezek elsősorban iraki kurdok, afgánok, pakisztániak, irániak és szudániak. Tavaly egész évben csak 38-an jelentkeztek a hazatérési programra.
(Guardian, MTI)
