A római zsinagógában tett első látogatásán Ferenc pápa arra figyelmeztetett, hogy soha nem szabad elfelejteni a holokauszt áldozatainak szenvedését. Szavait holokauszt-túlélők hallgatták. “A múlt szolgáljon tanítással a jelenre és a jövőre. A soá tanítása az, hogy mindig a legnagyobb figyelemre van szükség, hogy a lehető leggyorsabban lehessen közbelépni az emberi méltóság és a béke védelmében” – jelentette ki Ferenc pápa beszédében.
Leszögezte, hogy a holokauszt áldozatainak szenvedését, gyötrelmeit, könnyeit soha nem szabad elfelejteni. Szavait a zsinagóga első soraiban ülő holokauszt-túlélőkhöz intézte. A II. vatikáni zsinat záródokumentumaként ismert Nostra Aetate (Korunkban) kezdetű nyilatkozatot idézve Ferenc pápa hangsúlyozta, hogy az 1965-ös dokumentum nemet mondott az antiszemitizmus minden formájára, és elítélte az ebből eredő becsmérlést, diszkriminációt és üldözést.
A mai konfliktusokra és terrorista támadásokra is utalva Ferenc pápa úgy fogalmazott: az ember által egy másik ember ellen elkövetett erőszak ellentmond minden vallásnak, amely méltó erre a névre.
“Az élet szent! (…) Testvéreinket tisztelni kell származástól és vallási hovatartozásától függetlenül” – hangoztatta, és megjegyezte, hogy a háborúkat, erőszakot és igazságtalanságot a “béke, megbékélés, megbocsátás logikájának” kell helyettesítenie Európában éppúgy mint a Szentföldön, a Közel-Keleten, Afrikában és a világ egészében.
Ferenc pápa a kereszténység zsidó gyökereire emlékeztetett, hangsúlyozva, hogy zsidóknak és keresztényeknek testvéreknek kell érezniük egymást. Közös elkötelezettséget szorgalmazott a mai világ kihívásaival szemben, elsőként a környezetvédelmet említve meg.
A pápa látogatását rendkívüli biztonsági készültség kísérte, a római zsinagóga környékét órákon át teljesen lezárták. Érkezésekor Ferenc pápát többszöri tapssal köszöntötték a zsinagógában, ahol a katolikus egyházfő igyekezett majdnem mindenkivel kezet fogni, és sokakkal röviden szót is váltott.
A holokauszt-túlélők közül néhányan megcsókolták és átölelték a pápát. Éljen Ferenc pápa! – hallatszott több alkalommal a zsinagógában.
A zsinagóga felé tartva Ferenc pápa gyalog haladt át az épület előtti téren, ahol koszorút helyezett el az 1943-ban deportált római zsidók, valamint a zsinagógánál 1982-ben történt merénylet áldozatának és sebesültjeinek emléktáblájánál. A merényletet egy palesztin kommandó hajtotta végre.
Ferenc pápát Ruth Durughello, a római zsidó közösség elnöke és Renzo Gattegna, az olasz zsidó közösségek uniójának elnöke, valamint Riccardo Di Segni római főrabbi fogadta és vezette be a zsinagógába. A zsinagógában jelen voltak az izraeli rabbinátus, a Zsidó Világkongresszus (WJC) és számos európai ország zsidó közösségének képviselői, az olasz kormány tagjai, valamint a római muzulmán közösség imámja is.
Az elsőként beszédet mondó Ruth Durughello kijelentette: Ferenc pápa megválasztása fordulatot hozott a katolikusok és a zsidók közötti kapcsolatban. Az egyházfőnek arra a korábbi kijelentésére emlékeztetett, hogy egy “keresztény nem lehet antiszemita”. Renzo Gattegna kiemelte, hogy a zsidókkal való vallási kapcsolatokért felelős vatikáni bizottság decemberben kibocsátott dokumentumában közös fellépést sürgetett a zsidókkal szembeni faji megkülönböztetés és az antiszemitizmus minden megnyilvánulása ellen. A dokumentumban azt is hangsúlyozták, hogy a katolikusoknak nem szabadna a zsidók áttérítésére törekedniük. Riccardo Di Segni római főrabbi Ferenc pápa látogatását “egy új korszak konkrét jelének” nevezte.
Ferenc pápa a harmadik pápa volt, aki ellátogatott a római zsinagógába. Az első, aki zsinagógába látogatott és éppen a rómaiba, II. János Pál volt, hat évvel pápává választása után, 1986. április 13-án. Az akkori főrabbi Elio Toaff, a holokauszt túlélője fogadta a lengyel pápát. A német XVI. Benedek 2010. január 17-én látogatott el a római zsinagógába. Január 17. a zsidó-keresztény párbeszéd napja 1989 óta.
