Rendkívül fontos, hogy semmilyen új körülmény nincsen, nem azért sorolták át a fukusimai balesetet, mert rosszabbra fordult a helyzet, hanem most jutottak el az adatok elemzésében addig, hogy értékeljék a besorolást – hangsúlyozta a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója. Mint mondta, az új besorolás nem függ össze azzal a tűzzel, amely egy kapcsolószekrényben ütött ki a fukusimai telephelyen, sem az újabb erős földrengéssel, amely hétfőn rázta meg a szigetországot.
A kérdésre, hogy miért került egy “kalapba” a fukusimai baleset a szintén hetes minősítésű csernobili katasztrófával, kifejtette, hogy a Fukusimában történteket eddig reaktoronként sorolták be, most pedig az egész eseménysort, az egész telephelyet, illetve az összes kibocsátást együtt értékelik, hiszen a környezeti hatást illetően nincs jelentősége annak, hogy melyik reaktorból származik a kibocsátás.
Az INES-skálán a 4-es és a fölötti szintnél az események következtében a környezet is károsodik. Fukusima esetében ez az atomerőmű több tíz kilométeres körzetét jelenti. A szakember emlékeztetett rá, hogy a kitelepítési zónát kiterjesztették hétfőn. Mint mondta, korábban 20 kilométeres körben rendelték el a kitelepítést, de a 20 és 30 kilométeres kör között élőknek csak tanácsolták, hogy hagyják el lakhelyüket. Most több településen – néhány olyanon is, amely a 30 kilométeres körön kívül van – elrendelték a kitelepítést, de nem azonnal; a hatóságok hagynak időt a költözésre.
A szigorítás mögött Aszódi Attila szerint az áll, hogy a közben elvégzett számítások azt igazolták, hogy az ott élőket egy év alatt érő sugárdózis 20 millisievert fölé emelkedhet, ami jelentősen meghaladja a lakossági dóziskorlátot.
Aszódi Attila hozzátette, hogy a japán hatóság hétfőn első ízben közölt adatokat a kibocsátás becsült értékéről, eszerint a jód- és a céziumkibocsátás hét százaléka a csernobilinak. Lényeges különbség – hangsúlyozta -, hogy Csernobilban nemcsak jód- és cézium-, hanem más izotópok is meghatározók voltak.
