Nőtt a nyomás a fukushimai atomerőmű 3-as reaktorában, ezért a szakemberek ismét a túlnyomást szabályozott körülmények között leengedni – ezen művelet közben történtek korábban a robbanások –, ami újabb radioaktív anyag kijutását eredményezi majd. Emellett a 2-es blokknál füstöt észleltek.
Ha a nyomás ismét megnőtt a hermetikus térben, az azt jelenti, hogy legalább kontollálatlan szivárgás nincs – mondta az fn.hu-nak Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézetének vezetője. A reggel jelentett füstről semmiféle információ nem áll rendelkezésünkre, de nem kell egyből a legrosszabbra gondolni: bármilyen anyag lángra kaphatott a területen, a személyzetet biztonsági okokból vonták hátrébb.
Csak a víz segít
Az atombalesettel kapcsolatos kommunikáció még várhatóan hetekig ebben a stílusban folytatódik majd, mert a kevés információ találgatásokra ad alapot. Aszódi Attila azonban biztosra veszi, hogy a közeljövőben még sokat hallunk majd a fukushimai atomerőműről egészen addig, amíg nem tudják drasztikusan csökkenteni a blokkok hőteljesítményét, ami még hetek kérdése. Úgy tűnik, hogy a hűtést már megoldották, vagyis sikerült a vészmegoldást biztosítani, a veszélyt jelentő kazetták már remélhetőleg víz alatt vannak.
Az erőmű leállítása után a hasadóanyag bomlása folytatódik, ami azt jelenti, hogy a reaktor hőteljesítménye csak nagyon lassan csökken. A példa kedvvért: ha egy leállás után az üzemanyagkazettát csak a „levegőre tennénk ki” hűlni, az az elkövetkezendő három évben olyan hőt termelne, amely megolvasztaná az anyagot.
Gőz áramlik ki a 3-as reaktorblokkból. Fotó: MTI/EPA/TEPCO
Ezért van szükség a vízzel való hűtésre, amely a megfelelő keringetés mellett nem engedi a fűtőelemeket túlhevülni. A fukushimai erőműben a hűtővíz hiánya okozta a problémát, amit a hírek szerint mostanra sikerült pótolni, a legfontosabb most a „vészhűtés” fenntartása. A kazetták fölött lévő 8-10 méteres vízoszlop nemcsak hűt, de komoly sugárvédelmet is jelent.
A földrengést még bírta volna
Hogyan jutottunk el idáig? A Japánt megrázó óriási földrengés hatására az ország erőművei automatikusan leálltak. Egy atomerőmű esetében azonban ezt nem azt jelenti, hogy „lekapcsolták a lámpát és vége”: a maghasadás ugyan leállt, de a hasadási termékek radioaktív bomlása még jó ideig jelentős hőtermeléssel jár.
Ezért a reaktorokat – hűtőfolyadék keringetésével – folyamatosan, mesterségesen kell hűteni. Mivel a földrengés tönkretette a villamoshálózatot, ehhez a vészhelyzetre tartalékolt dízelgenerátorokat használták. A leállás után 55 perccel érkező, Japánban ugyancsak soha nem látott méretű szökőár viszont tönkretette a keringetőrendszert, így az erőmű reaktorai kielégítő hűtés nélkül maradtak, ami végzetes következményekkel járt.
Több lépésben, de eljutottunk odáig, hogy a reaktorok hermetikus acél- és betonburkolata megsérült, és jelenleg radioaktív anyag szivárog a környezetbe. A helyzet súlyát mutatja, hogy a lakosságot 20 kilométeres körzetben kitelepítették, és már a mentőcsapatok sem közelíthetik meg a blokkokat. A sugárdózis bármikor nőhet, a szakemberek legfontosabb feladata most a reaktorok hűtésének megoldása, csak ez után következhet a szivárgás megszüntetése. Japánban tehát nagy a baj, és a helyzet bármelyik pillanatban rosszabbra fordulhat.
