A Kyodo szerint az észak-koreai hivatalos hírügynökség, a KCNA a két ellenséges ország közötti viszony javulását szolgáló “pozitív gesztusnak” minősítette Maehara Szeidzsi japán külügyminiszter január 4-i kijelentéseit, amelyek “megfelelnek a béke és stabilitás elősegítésére és a nemzetek közötti kapcsolatok fejlesztésére irányuló jelenlegi törekvéseknek”.
“Készek vagyunk találkozni és tárgyalni a velünk szemben barátságos országokkal – folytatta a KCNA. – Ha a japán hatóságok tesznek egy gesztust a viszony javítására, az hozzájárul a béke és a fejlődés ügyéhez a Koreai-félszigeten és Északkelet-Ázsiában.”
Japán, amelynek feszült, sőt ellenséges a viszonya Észak-Koreával az 1950-1953-as koreai háború óta, közvetlenül fenyegetve érzi magát az észak-koreai rakétáktól és atomkísérletektől. Tokiónak van egy külön vitája is Phenjannal, amely rendezésre vár: az észak-koreai titkosszolgálat által a hetvenes-nyolcvanas években elrabolt japánok ügye, akikkel az északi ügynököket taníttatták japán nyelvre és kultúrára.
“Nincsenek diplomáciai kapcsolataink (…) de fontos, hogy olyan környezetet teremtsünk, amely lehetővé teszi a közvetlen tárgyalásokat a két ország között” – mondta egy héttel ezelőtt a japán diplomácia vezetője, hozzátéve, hogy ez lesz az idei év egyik “fő témája”.
Tokió eddig inkább a multilaterális fórumokat részesítette előnyben, például a két Korea, Kína, az Egyesült Államok, Japán és Oroszország részvételével folytatott hathatalmi tárgyalásokat, amelyeken megpróbálják révenni Phenjant, hogy gazdasági segítség fejében mondjon le atomprogramjáról. Észak-Korea legutóbb 2008 augusztusában az északkelet-kínai Senjangban (Shenyang) tartott kétoldalú megbeszéléseket Japánnal, a Liberális Demokrata Párt vezette japán kormány idején.
