Kína elismeri Pakisztán harcát a terrorizmus ellen
A kommunikáció és a koordináció megerősítésében állapodott meg vasárnap Kína és Pakisztán a regionális ügyek kérdésében, mint például Afganisztán, amelynek az egységét és területi integritását egyaránt támogatják, valamint szeretnék előmozdítani az ország helyreállítását és a béke létrejöttét. Újra hangot adtak azon szándékuknak is, hogy együttműködjenek olyan nemzetközi problémák megoldásában, mint az ENSZ reform, a klímaváltozás, étel- és energiabiztonság. A két ország közös nyilatkozatára Ven Csia-pao háromnapos pakisztáni útjának befejezéseként került sor, amely során a kínai miniszterelnök támogatásáról biztosította vendéglátóját.
Pakisztán és Kína megerősítette azon szándékát is, hogy együttműködjön bilaterális és multilaterális keretekben a terrorizmus, a szeparatizmus és az szélsőségesség elleni harcban. Ven szerint Iszlámábád rendkívül fontos szerepet vállalt abban, hogy biztosítsa a békét, biztonságot és stabilitást a térségben, továbbá komoly erőfeszítéseket tett és számos áldozatot is hozott a terrorizmus ellen küzdelemben. A pakisztáni parlamentben elmondott beszédében a kínai miniszterelnök arra buzdította a nemzetközi közösséget, hogy nyújtsanak több segítséget a dél-ázsiai országnak a fegyveres csoportok elleni küzdelemben. Kína kiállása Iszlámábád mellet azért is rendkívül fontos, mert számos állam, köztük India és az Egyesült Államok azzal vádolja az országot, hogy támogatja az iszlám szélsőségeseket.
Testvéri és baráti viszony
Ven látogatása során gazdasági egyezmények is születtek, amelyek összértéke körülbelül 29 milliárd dollár, amely a legnagyobb értékű megállapodást jelenti Pakisztán életében, amelyet külföldi vezető látogatása során kötött. A két ország közötti kereskedelmet a tavalyi évi 7 milliárd dollárról 2015-re 18 milliárdra szeretnék feltornászni. 2007 júliusában lépett életbe a két ország közötti szabadkereskedelmi egyezmény, amely az elmúlt két évben 30 százalékkal növelte az áruforgalom mértékét – Kína javára.
Megállapodtak infrastrukturális fejlesztésekben, például a kínai Hszincsiang tartományt Iszlámábáddal összekötő Karakorum autópálya fejlesztésében, továbbá az energia és a mezőgazdaság területén is az együttműködés megerősítésébe dominált. A pénzügyi kapcsolatok terén is fejlemények születtek: a világ második legnagyobb bankjaként a Kínai Ipari és Kereskedelmi Bank (ICBC) fiókokat nyithat a fővárosban és a pénzügyi központban, Karacsiban. Iszlámábád arról is döntött, hogy létrehoz egy különleges gazdasági övezetet, hogy még több kínai befektetést vonzzon az országba. A két ország közti vasúti és közúti közlekedés javításáról is egyezmények születtek, továbbá a természeti kincsek, gáz- és olajmezők felhasználásáról és a védelmi szektoron belüli üzletek is köttettek. Ez utóbbi azért is jelentős Pakisztán számára, mert már eddig is Kína volt az ország fő fegyverbeszállítója.
Mindkét ország kifejezte, hogy tiszteletben tartják egymás területi integritását, ezen túl Pakisztán megerősítette, hogy támogatja Peking “egy Kína” politikáját, a szorosközi kapcsolat békés fejlesztését és Kína egyesítését. Ven egyébként az országaik közti viszonyt mindenre kiterjedő stratégiai partnerségnek, őszinte jószomszédságnak és testvérinek nevezte. Kollegája, Juszuf Raza Gilani kormányfő pedig Kínát nevezte országa legmegbízhatóbb barátjának. A szoros kapcsolatra jó példa, hogy Kína 35 millió dollárt ad egy Iszlámábád külvárosába tervezett kulturális központ felépítésére, továbbá 2011-et a kínai-pakisztáni barátság évének kiáltották ki.
Egyre fejlődik a gazdasági kapcsolat India és Kína között
Pakisztáni látogatása előtt Ven Csia-pao Indiában is járt, a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 60. évfordulója alkalmából. 2015-re a kétoldalú kereskedelem értékét 100 milliárd dollárra tűzték ki, alaposan felülmúlva a 2010-es 60 milliárdot. Abban is megegyeztek, lépéseket fognak tenni a Kínába irányuló indiai export növeléséért, hogy ezzel csökkenjen Újdelhi kereskedelmi deficitje. Indiának szomszédjával szemben legnagyobb a kereskedelmi hiánya, évi 25 milliárd dollárra rúg, ami az éves deficit ötödét teszi ki. India évek óta szeretne nagyobb falatot kiharapni a kínai információs technológiai, gyógyszeripari és mezőgazdasági termékek piacából. Elemzők szerint egyelőre Peking nem fogja felgyorsítani a folyamatot. A dél-ázsiai ország bővítené Kínába irányuló kereskedelmi exportcikkei körét is, ugyanis a nyersanyagok teszik ki annak csaknem 60 százalékát.
A kínai miniszterelnök jelenlétében a két ország vállalatai 16 milliárd dollár értékű üzleteket kötöttek egymással. Tehát Kína egyre erősebb gazdasági szerepre törekszik Indiában, holott már így is ő az ország legfontosabb kereskedelmi partnere. Peking és Újdelhi abban is megállapodott, hogy vezetői rendszeresen konzultálni fognak egymással és kölcsönösen munkálkodni fognak az országaik közti bizalom és együttműködés növeléséért. A kínai kormányfő hangsúlyozta, hogy nem vetélytársak, hanem partnerek szomszédjával. Elismételte, támogatja India nagyobb szerepvállalását az ENSZ BT-ben, de azt nem mondta, teljes mellszélességgel kiáll a szomszéd állandó BT-tagsága mellett.
Csütörtökön India és Kína közös közleményt adott ki, amelyben megállapodtak abban, hogy kiterjesztik az együttműködést az infrastruktúra, az energia, a környezet, az információs technológia, a telekommunikáció, a beruházások és pénzügyi téren egyaránt és körülbelül ötven kisebb egyezmény született a két ország között többek között ezeken a területeken. Elmondásuk szerint szeretnék egymást erősíteni, hogy a két ország kölcsönösen profitálhasson a kapcsolatból. Ugyanezen a napon a kínai miniszterelnök találkozott indiai kollégájával, Manmohan Szinghgel is és olyan kényes kérdésekről is tárgyaltak, mint a vitatott himalájai határszakaszok. Ezzel kapcsolatban mindössze annyiban sikerült megállapodniuk, hogy mindkettőjüknek több időre lesz szüksége a probléma megoldásához. A beszélgetést lezáró közös nyilatkozatban a szokásokkal ellentétben nem említették az “egy Kína” elvet, elemzők szerint ez India válasza volt Pekingnek, amiért nem ismeri el Kasmír feletti fennhatóságát.
Tehát bár a gazdasági kapcsolat egyre erősödik a föld két legnagyobb népességű országa között, ám a köztük feszülő ellentétek – a növekvő kínai katonai jelenlét az indiai határ közelében, indiai támogatás a dalai lámának – a látogatással sem csökkentek. A feszültséget természetesen az sem enyhítette, hogy néhány nappal az indiai látogatása után Ven már Újdelhi legnagyobb riválisát, Pakisztánt biztosította rendíthetetlen támogatásáról. Ráadásul az indiaiaknak olyan fontos terrorizmus kérdésében sem állt melléjük, mert az elmúlt időszakban Újdelhibe utazó Barack Obamával és Nicolas Sarkozy-vel ellentétben meg sem említette a helyi 9/11-ként elhíresült mumbai támadást.
