William Hague brit külügyminiszter 24 órás látogatásra utazott Moszkvába. Szerdán találkozott az orosz külügyminiszterrel, Szergej Lavrovval, Dmitrij Medvegyev elnökkel, valamint emberi jogi aktivistákkal. Hague a kollégájával közösen tartott sajtótájékoztatóján és egy orosz lapnak adott interjújában is az együttműködés fontosságáról beszélt, dacára a két ország közt a Litvinyenko-ügy miatt fennálló konfliktusoknak.
„Szeretnénk, ha széleskörűen fejlődnének az Oroszország és az Egyesült Királyság közötti kapcsolatok” – mondta a tárgyalásokat megnyitó beszédében Lavrov, és úgy tűnt, Hague szintén javítani igyekszik a munkáspárti kormány alatt megromlott viszonyon. Utóbbi arra hívta fel a figyelmet, hogy a britek a legnagyobb közvetlen külföldi befektetők a kontinensnyi országban, továbbá meghívta kollégáját Londonba, amit az el is fogadott. Emellett megállapodtak egy új tudományos partnerségi programban és egy közös sajtónyilatkozatot is kiadtak Afganisztánról, mely többek között támogatásáról biztosítja a kabuli kormányt, valamint a drogkereskedelem elleni közös fellépést is sürget. A dokumentumban a NATO-Oroszország Tanács keretében végzett együttműködés folytatásáról is szó van, megköszönve Moszkvának, amiért engedi, hogy a területéről is ellássák az Afganisztánban harcoló csapatokat.
A találkozón természetesen nem lehetett megkerülni a Litvinyenko-ügyet. A KGB, majd utódszervezete, az FSZB ex-ügynökét Londonban mérgezték meg halálos adag polóniummal még 2006-ban. A merénylettel brit részről gyanúsított Andrej Lugovojt viszont nem adták ki, sőt, orosz parlamenti képviselővé választatták, így mentelmi jogot is kapott. Az eset végül diplomaták kölcsönös kiutasításába, majd a British Council száműzésébe torkollott.
Lavrov szerint egyetértettek abban, hogy a problémák „két normális állam [között] nem kell, hogy az együttműködés minden terét érintsék”. „Amennyire a gyanúk az FSZB érintettségét is illetik Litvinyenko halálában, együtt kívánunk működni az igazság kiderítésében.” – mondta. „Megerősítjük álláspontunkat, miszerint készen állunk az együttműködésre a mi törvényeink alapján” – közölte ugyanakkor, a „mi törvényeinkkel” arra utalva, hogy Lugovoj kiadása a továbbiakban sem fog megtörténni. „Képesnek kell lennünk elismerni, hogy maradtak nézeteltéréseink, és arra fordítani a figyelmünket, hogy ezeket türelmesen, párbeszéddel és diplomáciával megoldjuk” – nyilatkozott az ügyről Hague.
A brit külügyminiszter ottjártakor interjút is adott a Novaja Gazeta számára. Ebben többek között arról kérdezték a Foreign Office fejét, melyek lesznek az új kormány külpolitikájának prioritásai, és milyen szerepet szánnak a keleti nagyhatalomnak ebben. „Oroszország kulcsfontosságú partner a számunkra” – válaszolta Hague, kiemelve a két állam gazdasági és biztonságpolitikai együttműködését. Úgy vélte, közös érdek például a nukleáris fegyverek terjedésének megakadályozása, az afganisztáni rendezés és a klímaváltozás elleni fellépés, még ha „talán néha más is a nézőpontjuk”. Az első iráni atomreaktor például ugyan orosz segítséggel épült meg Busehrben, Moszkva azonban nem hagyja elkanászodni Teherán nukleáris ambícióit.
A brit külügyminiszter emellett azt mondta, elvárná a konvencionális haderőre vonatkozó szerződés (CFE), a Dnyeszteren-túli Köztársaság problémáinak tisztázását és a 2008-as, Grúzia ellen vívott háború után francia közvetítéssel kiharcolt fegyverszüneti megállapodás teljes körű alkalmazását. Előbbit még a hidegháború legvégén kötötték a NATO és a szétesőfélben lévő Varsói Szerződés országai, 2007-ben azonban Vlagyimir Putyin felfüggesztette a megállapodást. Az orosz többségű, Moldovától elszakadni kívánó Transznyisztriában pedig még mindig orosz katonák állomásoznak, akárcsak Grúzia szakadár területein. Utóbbi tény a nyugati értelmezés szerint a 2008-ban Sarkozy által tető alá hozott fegyverszüneti feltételek megsértését jelenti, ráadásul Oroszország Grúzia területi épségének elvét félretéve ismerte el önálló államként Abháziát és Dél-Oszétiát.
“Természetesen megvannak az aggodalmaink. Az elmúlt években ez egy elég nehéz kapcsolat volt” – utalt Hague a közvetlen kétoldalú konfliktusokra is. „Teljesen elfogadhatatlannak” nevezte a British Council kiutasítását, és újra elmondta, hogy álláspontjuk szerint Lugovojnak még mindig az Egyesült Királyság egy bírósága előtt kellene törvény elé állnia. „Van bármi esélye Oroszországnak elérni Borisz Berezovszkij kiadatását?” – vágott vissza a Novaja Gazeta riportere. A Moszkva szemét szúró oligarhát több bűncselekménnyel is megvádolták hazájában, miután összekülönbözött Putyinnal, sőt, hűtlen kezelés miatt például el is ítélték 2007-ben, ám hiába köröztetik még az Interpollal is, brit politikai menedékjogot kapott. „Szigorú biztosítékaink vannak a kiadatási törvényeinkben, melyek kifejezett utalást tartalmaznak az emberi jogokra és politikai indíttatású kérések esetén alapot adnak az elutasításra. Az eddigi bírósági határozatok azt mutatják, hogy az esély egy korrekt tárgyalás lefolytatására kulcsfontosságú a kiadatási döntésekben” – válaszolta a kérdésre Hague. Az oroszok egyébként a csecsen vezér Ahmed Zakajev átadását is követelik, amit a britek szintén megtagadtak.
Bár az árnyékkabinet tagjaként Hague már 2010. januárjában tett egy látogatást az orosz fővárosban, külügyminiszterként most először járt ott. Legutóbb ilyen minőségben elődje, David Miliband ment Moszkvába 2009. novemberében.
