A világ legnagyobb emberi jogi csoportjának 2010-es jelentése szerint Szlovákiában a roma lakosság megkülönböztetéssel és erőszakkal volt kénytelen szembenézni az állami hatóságok és magánszemélyek részéről egyaránt. Szlovákia – jóllehet tavaly átvette a Roma Integráció Évtizede program elnöki tisztségét – nem volt hajlandó elismerni a súlyos hiányosságokat közoktatási rendszerében, amely továbbra is alacsonyabb szintű oktatást nyújtó osztályokba és iskolákba különít el számos roma kisgyermeket. Jóllehet a megkülönböztetést és az elkülönítést jogszabály tiltja, még mindig nem születtek meg azok a hatékony jogi és politikai intézkedések, amelyek biztosítanák e jogszabály végrehajtását – áll az AI jelentésében.
Magyar romákat telepítettek ki
A Romániáról szóló fejezet szerint széleskörű az előítéletesség a roma népességgel szemben a román többségi lakosság körében. Az Amnesty International idéz egy felmérést, amely kimutatta, hogy a románok 55 százaléka szerint a romáknak nem szabadna megengedni a külföldi utazást, mert ártanak az ország megítélésének, a válaszadók 43 százaléka pedig közölte, hogy nem alkalmazna romákat, mert “lustának és lopósnak” tartja őket.
Az AI ismét felidézi a csíkszeredai romák kényszer-kilakoltatását, amelyről az emberi jogi szervezet az idei év elején külön jelentést is közölt. A most kiadott éves jelentésben erről az áll, hogy elköltöztetésük után öt évvel még mindig “hozzávetőleg 75” roma – köztük több család kisgyermekekkel – él egy szennyvízülepítő telep mögött a város külterületén, fémkonténerekben és túlzsúfolt viskókban. A kitelepítettekre összesen négy vécéfülke jut.
Az Amnesty International már januárban külön esettanulmányban ismertette a csíkszeredai – az akkori jelentésben szereplő keresztnevek alapján vélhetően magyar – roma közösség kálváriáját. A helyi hatóságok 2004 nyarán értesítették az akkor száznál több főből álló közösséget, hogy 24 órájuk van a távozásra. Közölték velük azt is, hogy otthonaikat lebontják, akkor is, ha nem mennek ki az általuk addig lakott épületből. A közösséget a városi szennyvíztisztító mellé költöztették, a hatóságok által odatelepített fémkonténerekbe.
Oroszországban 71-en haltak meg
A emberi jogok oroszországi helyzetéről a csütörtöki jelentésben az áll, hogy a független civil társadalom fenyegetettségben él, főleg – de nem kizárólag – az észak-kaukázusi térségben. Jogvédők, újságírók és ellenzéki aktivisták országszerte fenyegetéseknek és támadásoknak vannak kitéve, többet közülük megöltek, és ezeket az eseteket nem vizsgálták ki megfelelően.
Az Amnesty International idézi egy nem kormányzati szervezet adatait, amelyek szerint tavaly legalább 71-en haltak meg Oroszországban rasszista indíttatású támadások következtében, és a rasszizmus ellen fellépő aktivisták is jobboldali csoportok célkeresztjébe kerültek.
Az orosz hatóságok elismerték, hogy a faji-etnikai indíttatású erőszak nemzetbiztonsági fenyegetést jelent, ám továbbra is várat magára az ilyen típusú erőszakcselekmények elleni hatékony akcióprogram érvényesítése – áll az AI éves jelentésében.
