A földrajzi adottságok miatt a Távol-Kelet és Európa közt zajló teljes tengeri kereskedelmet fenyegetik az Adeni-öbölben portyázó tengeri rablók. A Kínából, Indiából, Délkelet-Ázsiából induló szállítmányok a nemzetközi vizeken Indiát elhagyva az Ádeni-szoroson keresztül jutnak be a Vörös-tengerre.
Útjaik csak a Földközi-tengeren, a célállomás függvényében válnak szét, a Szuezi csatornáig azonban minden hajó ugyanazt az útvonalat követi – mondta el a FigyelőNetnek Pelsőczi Tamás, a Szállítmányozó Kis- és Középvállalkozók Szövetségének (SZKKÉSZ) elnökségi tagja.
A kalóztámadások fókusza
Mindenki potenciális célpont
Ha egy pillantást vetünk a térképre láthatjuk, hogy a forgalmas kereskedelmi út Szomália térségében vezető szakaszán a tenger összeszűkül, még kiszolgáltatottabbá téve a hajókat. Ha ehhez háttérnek hozzávesszük a térség instabil politikai helyzetét, szegénységgel sújtott országait, világosan látszik, hogy az Ádeni-öböl a kalózok „ideális” terepe.
Az öböl és a szingapúri Malaka-szoros egyébként hagyományosan „történelmi” kalózvidéknek számít, de utóbbinál a szingapúri hatóságoknak sikerült minimálisra csökkenteniük a támadások mennyiségét. Szomália partjainál azonban az utóbbi időben, főleg 2008 szeptemberétől annyira elszemtelenedtek a kalózok, hogy szinte minden áthaladó teherhajónak szembe kell néznie a támadás kockázatával.
Hozzánk természetesen csak a nagy port felkavart ügyek jutnak el, mint egy francia házaspár elrablása vagy a fegyverszállítmány elfogása – mondja Pelsőczi, aki egyben a szállítmányozásra szakosodott Seahorse Kft. ügyvezetője is. Az utóbbi 30 évben gyakorlatilag elvétve találkozhattunk a kalózkodás problémájával ezen az útvonalon, az elszórtan előforduló támadások is leginkább kísérletek voltak.
Dollármilliókba kerül a védekezés
A kalózveszély miatt az egyik legnagyobb hajózási társaság, a CMA CGM januártól bevezette az úgynevezett Ádeni-öböl-pótlékot a szoroson mindkét irányban áthaladó szállítmányra. Ezzel egy időben felszólították a teherhajókat, hogy konvojba rendeződve, megemelt sebességgel haladjanak át a veszélyes zónán.
A „kalózadó” összege konténerenként, mérettől függően 20-50 amerikai dollár, amit a társaság a megnövekedett biztosítási díjakkal magyaráz, és ebből fizetik a konvojokat kísérő nemzetközi hadihajókat, és a fedélzeten tartózkodó biztonsági tisztet is. A különadó megrendelőkre lebontva nem növeli drámaian a szállítás árát, de tekintve, hogy egy-egy teherhajó átlagosan 3-8 ezer konténert szállít, tekintélyes összegről van szó.
Tengeri rablók tartják sakkban egy kínai hajó legénységét (MTI)
Mezítlábas rablósereg
És hogyan is képzeljünk el egy kalóztámadást? Általában néhány tucat, szedett-vedett ruházatú ember, automata fegyverekkel felszerelve ócska motorcsónakon megközelíti a hajót, kötélhágcsón felmászik a fedélzetre, és sakkban tartja a legénységet. Mivel azok fegyvertelenek, a kalózok azt tesznek velük és a hajóval, amit akarnak. Nem jellemző a komoly technikai felszereltség, hiányoznak a szállítójárművek is, ezért egész rakományokat ritkán tudnak magukkal vinni. A kalózok többsége Szomáliából származik: Nyugat-Afrika ezen csücske háborús övezet, nincs kontroll, nincs központi hatalom.
A nagy cégek – üzleti okból érthető módon – nem nyilatkoznak a veszteségeikről, ezért Pelsőczi Tamás nem kívánja megbecsülni, milyen kárt okoznak a rablók. Hasonló okokból ellenőrizhetetlen az eset, ami szerint évekkel ezelőtt a kalózok konténereket borogattak a tengerbe, majd csónakjukhoz kötve próbáltak partra vontatni. Néhányat sikerült is, a legtöbb azonban elsüllyedt.
A kalózok viszik a megélhetést
A közelmúltban írtunk arról, hogy a Szomália környékén portyázó kalózhajók legénységei szépen gyarapodnak, mára több ezerre teszik a rablók létszámát, és egyre nagyobb sikereket érnek el. A szomáliai Haradhere partjaitól nem messze például egy szaúd-arábiai tankerhajót foglaltak el, amely százmillió dollár értékben szállított kőolajat. Sokan a kalózok közül már villákat építenek és luxusautóval furikáznak a parton. A váltságdíjakból származó magas bevétel érdekében pedig séfeket bérelnek fel, akik a túszul ejtett előkelő foglyok számára elkészítik az általuk megszokott nyugati ételeket.
A kelet-afrikai ország északi partvidékén a kalózokat szinte hősként tisztelik a nyomorúságos körülmények között élő helyi lakosok: a bűnözők ugyanis náluk költik el a zsákmány nagy részét, a gazdaság fejlődik. Szomália déli részét ugyanakkor radikális iszlám csoportok uralják, mindennaposak a megkövezések és csonkítások. Az elmúlt húsz évben az országnak nem volt központi kormánya, Szomália a teljes káoszba süllyedt. A születéskor várható életkor 46 év, az újszülöttek negyede pedig nem éri meg az öt éves kort.
