Ennek nyomán a Hamovnyicseszkij kerületi bíróság tárgyalni
fogja a hátramaradottak keresetét. A kerületi bíróság nem is vizsgálta az
ügyet azzal az indokkal, hogy
rehabilitációra vonatkozó keresettel csak az fordulhat bírósághoz, akinek a
jogait megsértették. Az áldozatok rokonainak ügyvédei arra hivatkoztak, hogy a
vonatkozó törvény szerint bárki kérheti az áldozatok rehabilitálását.
Korábban már a legfelső katonai ügyészség is elzárkózott az ügy érdemi
vizsgálatától azzal, hogy nem állnak rendelkezésre iratok annak
alátámasztására, hogy Katynban a lengyel
katonák represszió áldozatává váltak volna. Az ügyvéd ezt a döntést is meg
akarja fellebbezni.
A Hamovnyicseszkij bíróság egyébként a Memorial jogvédő egyesület kapcsolódó
keresetét is tárgyalja, amelyet a szervezet az ellen nyújtott be, hogy a
katonai ügyészség szigorúan titkosnak minősítette az ügyet, és megtagadta az
iratok átadását a kerületi bíróságnak.
A legfőbb katonai ügyészség a maga részéről 2004 szeptemberében lezárta a
katyni mészárlás ügyében indított bűnvádi eljárást.
A katyni eseményekről – lengyel katonatisztek 1940-ben történt tömeges
lemészárlásáról – első ízben 1992-ben kerültek elő dokumentumok a Szovjetunió
Kommunista Pártja (SZKP) különleges archívumából, annak is az 1. számú
dossziéjából, amelyet kizárólag a párt főtitkárai használhattak. Akkor Borisz Jelcin államfő javasolta az
Alkotmánybíróságnak, hogy a dokumentumokat az SZKP ügyében folyó eljáráshoz
csatolják.
Az iratok alátámasztották, hogy az egykori Szovjetunió különböző területein,
köztük a Szmolenszki területen lévő Katyn mellett több mint 20 ezer lengyel
sorkatonát és tisztet lőttek agyon. A
Vörös Hadsereg 1939-ben a Molotov-Ribbentrop-paktum alapján átlépte
Lengyelország keleti határát, s mintegy 20 ezer lengyel katonát ejtett
fogságba, akiket később gyakorlatilag kivégeztek. Az első tömegsírokat már
1943-ben megtalálták.
Moszkva nem vállalta a felelősséget a gyilkosságokért egészen 1989-ig, noha már
az 1980-ban megkötött szovjet-lengyel ideológiai, tudományos és kulturális
együttműködési megállapodás közös történészbizottság alapítását irányozta elő
a Katynban történtek vizsgálatára.
Az SZKP archívumából előkerült dokumentumokat nem sokkal fellelésük után
átadták Lengyelországnak.
