Nagyvilág

Európában az egészségügyben forog a legtöbb kenőpénz

Világszerte minden tizedik ember fizetett kenőpénzt tavaly, ennek révén a rendőrök és az igazságszolgáltatásban dolgozók jutottak a legtöbb illegális jövedelemhez - derült ki a Transparency International (TI) csütörtökön Berlinben közzétett éves jelentéséből.

A berlini székhelyű szervezet úgynevezett “korrupciós barométere” 60 országban több mint 63 ezer ember megkérdezésével készült. Magyarország nem szerepel a listán. A korrupció ellen küzdő nemzetközi társadalmi szervezet felmérése szerint Koszovóban, Kamerunban és Albániában a legrosszabb a helyzet. A legkevésbé korrupt országok közé tartozik Ausztria, Franciaország, Svájc és Svédország.

A politikai pártokról világszerte rendkívül negatív véleményt fogalmaztak meg. A válaszok szerint a megkérdezettek 70 százaléka nevezte általánosságban “korruptnak” vagy “rendkívül korruptnak” a politikai pártokat, s az ezzel kapcsolatos kilátásokat is felettébb kedvezőtlenül ítélték meg.

Elsősorban Európában a válaszadók az egészségügyet jelölték meg, ahol a leggyakrabban adnak pénzzel bélelt borítékot a kedvezőbb elbánás reményében. Az Európai Unió tagállamaiban, továbbá Izlandon, Norvégiában és Svájcban a megkérdezettek közel 5 százaléka ismerte el azt, hogy a jobb egészségügyi ellátás reményében kenőpénzt fizetett.

A jelentésből kitűnt, hogy a megvesztegetéssel mind a gazdagabb, mind a szegényebb országokban egyaránt éltek. A különbség az, hogy míg a gazdagok elsősorban befolyásuk erősítése érdekében éltek a megvesztegetési pénzek eszközével, a szegények a legalapvetőbb szolgáltatásokhoz való hozzájutás reményében használták azt.

A TI legutóbbi hasonló jelentését 2003-ban tette közzé. A most nyilvánosságra hozott felmérés rávilágított arra, hogy a korrupció által leginkább érintett kontinens Afrika, különös tekintettel a rendőrök megvesztegetésére, továbbá az oktatási helyekhez való hozzáférés biztosítására. Ugyanakkor az afrikai országok lakossága a legderűlátóbb azzal kapcsolatban, hogy a korrupció elleni harc hatékony lehet. Egyes afrikai országokban, például Ghánában és Nigériában ugyanakkor egészen “jó a helyzet”.

Ezzel szemben az Európai Unió tagállamaiban, valamint az Egyesült Államokban és Kanadában általános a borúlátás a korrupció elleni harc eredményességeinek kilátásait illetően. A válaszadók túlnyomó többsége annak ellenére vélekedett így, hogy ők maguk – mint állították – nem éltek a megvesztegetés eszközeivel.

Összességében a megkérdezettek fele azon a véleményen volt, hogy minden erőfeszítés ellenére az elkövetkező időben a korrupció további erősödése várható. 2003-ban “mindössze” 43 százalék vélekedett így.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik