Az orosz fővároshoz közeli település lőterén 1937. augusztus 8-án kezdődtek meg a kivégzések. Ekkor két napja írta alá Nyikolaj Jezsov, az NKVD akkori vezetője azt a rendeletet, amely szerint politikai vádak alapján a Szovjetunóban mintegy 1,5 millió embert tartóztattak le, és majd 700 ezret végeztek ki. A butovói lőtéren ebben az időszakban 20 ezer embert lőttek főbe.
A fakeresztet az észak-oroszországi Szolovki kolostorban faragták. Itt létesítették a szovjet állambiztonsági szervek az első Gulagot, vagyis olyan tábort, ahova a politikai foglyokat hurcolták. A keresztet vízi úton másfél hónappal ezelőtt indították el Moszkva felé. A cédrusfából készült kegytárgyat szállító hajó útba ejtette az Onyega-tavat, a Volgát, és végül a Moszkva-folyón haladva érte el a fővárost. Útja során több egykori tábor mellett haladt el.
Az orosz ortodox egyház szertartása szerint rendezett avatáson mintegy 500-an jelentek meg, főként olyan személyek, akiknek hozzátartozói a sztálini terrorhullám áldozatai lettek. Eközben Moszkva összes ortodox templomában és kolostorában megemlékező istentiszteletet tartottak – közölte a moszkvai patriarkátus.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
