Nagyvilág

Virginiai vérengzés: 170 lövés 9 perc alatt

A rendőrség a kiterjedt vizsgálatok ellenére még mindig nem talált magyarázatot a 23 éves gyilkos tettére.

A virginiai műszaki egyetemen vérengző diák kilenc perc alatt 170 lövedéket lőtt ki, amikor a campus egyik épületében 30 embert lelőtt és 20-at megsebesített – közölte a rendőrség.


A dél-koreai Cso Szjung Huj először két diákot, majd két órával később harminc diákot és tanárt ölt meg hidegvérrel, végül öngyilkosságot követett el múlt hétfőn. Ez volt az eddigi legtöbb áldozattal járó, egy ember által végrehajtott vérfürdő az Egyesült Államok történetében.


Még rejtély, miért lőtt


A nyomozók, köztük a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) szakértői számítógépes dokumentumok, mobiltelefon-üzenetek és e-mailek tömegét vizsgálták át, a második lövöldözés helyszínén, a campus Norris Hall épületében félezer bizonyítékot gyűjtöttek össze és elemeztek. Még sem találtak egyértelmű indítékot a diák tettére, miközben az áldozatok hozzátartozói magyarázatot követelnek.


A rendőrök nem tudták kideríteni, hogy a diák miért a West Ambler Johnston kollégiumban lőtte le első két áldozatát, egy 18 éves lányt, valamint a Cso és a lány között közvetíteni próbáló 22 éves fiút. Nem tudni, mi volt a kapcsolat a gyilkos és a lány között, erre utaló nyomot nem találtak. Az mindenesetre kiderült, hogy a mániákus lövöldöző az első két gyilkosság és a második mészárlás között az NBC televízióhoz eljuttatott videofelvételeket nem az öldöklés napján készítette.


Steven Flaherty, a virginiai rendőrség főfelügyelője közölte: további vizsgálatokra van szükség, lehet, hogy az ügyet még hónapokig nem tudják lezárni.


Az “amerikai álom” lett a veszte?


A gyilkosságsorozat után felmerült, hogy Cso környezete nem fordított kellő figyelmet arra, milyen veszélyt jelent a lelki beteg ázsiai fiatal a környezetére. A rendőrség erről, illetve a fegyvervásárlásról egyelőre nem nyilatkozik.


A nyomozók megdöbbentőnek nevezték, hogy a fiút szinte senki nem ismerte közelebbről, nem voltak barátai, szülei is csak annyit tudtak mondani, hogy Cso rendkívül szótlan volt. Arra fény derült, hogy a családjával 8 éves korában az Egyesült Államokba került fiú miatt már korábban, Dél-Koreában aggódtak a rokonok.


Amerikai szakértők szerint a különféle lelki betegségeket rendkívül nehéz kimutatni a bevándorló családoknál, mivel nem tudni, hogy a bajok belső eredetűek vagy az új környezetbe való beilleszkedési nehézségek eredményei. Josephine Kim, a Harvard Egyetemnek az ázsiai amerikai lakossággal foglalkozó professzora rámutatott, bizonyos esetekben a koreai amerikaiak körében is iszonyatos lehet a nyomás az “amerikai álom” beteljesítésével kapcsolatban.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik