A 12 tartományban összesen 564 regionális képviselői helyre szavazhatott a 12 millió állampolgár. Ebből 151 helyet (25 százalék) a CDA, 114-et (17,9 százalék) a PvdA szerzett meg. Az SP 83 poszttal (14,8 százalék) a harmadik erő lett. A harmadik koalíciós partner, a kis pártok közé tartozó, protestáns Keresztény Unió (CU) 38 tartományi képviselői megbízatáshoz (5,5 százalék) jutott a nem hivatalos végeredmény szerint.
Hollandiában a képviselőválasztást a helyhatósági és a tartományi voksolás fogja közre: az előzőt az általános szavazás előtt, az utóbbit utána rendezik. A tartományi választás egyben a felsőház tagjainak kijelöléséhez vezet: az 564 közvetlenül választandó tartományi képviselő májusban dönti el, kik ülnek a szenátori székekbe. A 75 tagú felsőháznak (Első Kamarának) pedig az a szerepe, hogy politikai ellensúlyt adjon a képviselőháznak.
A november 22-én tartott általános választáson Jan Peter Balkenende kormányfő CDA-ja 26,5 százalékot szerzett, a PvdA 21,3 százalékot, míg a Szocialista Párt (SP) 16,6 százalékot. A mostani voksolás tehát megerősítette a bizalmat a kormányfőben, tétje ugyanakkor kicsiny volt, tekintettel a két szavazás időbeli közelségére.
A tartományi képviselőknek a szenátorok választásán kívül csupán a tizenkét tartomány ügyébe van beleszólásuk, valamint az azokat összekötő közlekedési hálózatok ügyeibe, közös környezetvédelmi problémákba és néhány meghatározott oktatási és kulturális kérdésbe. Mivel időközben új regionális törvény lépett életbe Hollandiában, a korábbiaknál ezúttal mintegy 200-zal kevesebb tartományi képviselőt választottak. A részvételi arány a hagyományoknak megfelelően alacsony volt, 46,3 százalékot ért el.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
