Az ENSZ-testület közvetlenül az év végi ünnepek előtt határozott arról, hogy büntetőintézkedések lépnek életbe Teheránnal szemben két hónapon belül, ha nem mond le urándúsítási terveiről. A szankciók a gyanús tevékenységet segíteni képes anyagok és eljárások kivitelének beszüntetését, az atomprogramhoz kötődő magas rangú személyek utazásainak korlátozását és javaik befagyasztását is magukban foglalhatják.
Az EU-miniszterek szinte bizonyosan állást foglalnak arról, hogy az említett intézkedéseket teljes egészében, szigorúan és gyorsan alkalmazni kell a határidő lejártát követően. Elképzelhető ugyanakkor, hogy az unióban idővel az ENSZ-nél bővebb körű szankciókat határoznak meg, például hosszabb listát állítanak össze az érintett személyekről, mint a világszervezet, amely egyelőre tucatnyi névvel számol.
A gyakorlatban a szankciók sok változást nem jelentenek: az EU-tagországok már hosszú ideje figyelnek arra, mit exportálnak Iránba, és a kapcsolattartás sem nevezhető túlságosan sokrétűnek. Később esetleg sor kerülhet egy fegyverembargó hivatalos meghirdetésére is.
EU-források azt is jelezték: a szankciók bevezetése nem jelenti azt, hogy az unió visszavonta volna tavaly nyári ajánlatát, amely igen kedvező feltételeket tartalmazott Iránnak az urándúsítás befagyasztásáért cserében.
A hétfői miniszteri találkozón – amelyen részt vesz Göncz Kinga is – több más, magyar szemmel is fontos témát megvitatnak. Így például első reakcióra lehet számítani az előző napi szerbiai választások nyomán kialakult helyzetről, illetve a küszöbönálló koszovói státusrendezésről. Az unió azt szeretné, ha a választáson a szélsőséges erők nem szerepelnének jól, és részben emiatt eddig tartózkodóan nyilatkozott a koszovói elképzelésekről is. Utóbbival kapcsolatban most sem várható érdemi bejelentés, de a miniszterek várhatóan ismét támogatásukról biztosítják a témáról tárgyaló ENSZ-különmegbízott, Martti Ahtisaari tevékenységét.