A “halálüzletet” a Gazeta Wyborcza című napilap és a lódzi rádió leplezte le nagy visszhangot keltett riportjaikban 2002 januárjában. Az eljárás azóta folyt, az ügyben több tucatnyi tanút hallgattak meg.
A sajtó leleplezéseiből kiderült, hogy a közép-lengyelországi Lódzban a temetkezési vállalatok csúszópénzt adtak a mentőknek, cserébe a lehetséges halálesetekről szóló információkért, hogy még versenytársaik előtt gyorsan megkörnyékezzék az áldozatok hozzátartozóit a kecsegtető üzlet reményében.
A lódzi bíróság döntése szerint a vádlottak egy lépéssel még ennél is tovább mentek: megölték betegeiket, illetve tudatosan nem mentették meg életüket 2000-ben és 2001-ben. Ez idő alatt mintegy 23 ezer dollárt kaptak a temetkezési vállalkozóktól.
A bíróság életfogytiglani börtönre ítélte az egyik, Andrzej N. nevű, 38 éves mentőszolgálati dolgozót, aki négy, mentőben szállított beteget ölt meg úgy, hogy Pavulon izomernyesztő gyógyszert fecskendezett szervezetükbe, és köze volt egy ötödik beteg halálához. A mentőszolgálat másik dolgozója, a 40 éves Karol B. 25 évi börtönt kapott, mert bűnösnek találták egy beteg megölésében és négy másik beteg “halálba segítésében”. Két mentőorvost, az 51 éves Janusz K.-t, illetve a 35 éves Pawel W.-t 6, illetve 5 évi börtönnel sújtott a bíróság, mert szándékosan elmulasztották összesen 14 beteg életének megmentését. Az ítéletek nem jogerősek, az elítéltek fellebbezést nyújthatnak be.
Illetékesek szerint a “halálüzlet” virágzásának fő oka az állami szolgálatban álló egészségügyi dolgozók alacsony fizetése, illetve az egymással vetélkedő temetkezési vállalatok versenyét szabályozó törvények hiánya.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
