Putyin megfenyegette Grúziát

Az orosz elnök az alsóházi frakciók vezetőinek mondta ezt szerdán a Kremlben, megadva az alaphangját egy kemény dumanyilatkozatnak, amely támogatja az Oroszország által Grúziára kivetett közlekedési embargót, s elítéli a grúz vezetőség “oroszellenes és antidemokratikus” politikáját. Ezzel egy időben Szergej Lavrov külügyminiszter Strasbourgban ismét kijelentette, hogy Mihail Szaakasvili grúz elnök “nem teljesen alkotmányos módon hatalomra jutott” rendszere külföldi “pártfogókkal” rendelkezik.

Oroszország keddtől közlekedési és postai embargó alá helyezte Grúziát, hiába kérte az Egyesült Államok és NATO a szankcióktól való eltekintésre, miután a grúz hatóságok (EBESZ-közbenjárással) hazaengedték a múlt héten kémkedés vádjával vizsgálati fogságba helyezett négy orosz tisztet.

Oroszország fenntartja magának a jogot annak eldöntésére, hogy “miképpen alakítsa Grúziához fűződő kapcsolatait gazdasági-kereskedelmi és kulturális téren” – mondta Lavrov az Európa Tanácsban az Interfax szerint, egyben megerősítve a grúziai orosz bázisok kiürítésének folytatását.

Előzőleg Szergej Ivanov védelmi miniszter Biskekben jelezte: Oroszország akár meg is gyorsíthatja a grúziai Ahalkalkiban és Batumiban még a szovjet időkből fennmaradt két támaszpont és tbiliszi törzsük felszámolását, hogy óvja katonáinak biztonságát.

Maga Putyin még az orosz tisztek hazaengedése előtt állást foglalt a csapatkivonás folytatása mellett. Ezután megérkezett a dumába az a még ratifikálatlan orosz-grúz megállapodás, amely rögzíti a csapatkivonás menetrendjét, 2008-as határidőt szabva a befejezésére. A duma a szankciókat támogató nyilatkozat mellett tervbe vette a Grúziába irányuló pénzátutalások felfüggesztését lehetővé tevő törvénymódosítás elfogadását is.

Médiajelentések szerint Oroszországban (főleg Moszkvában) grúzellenes kampány kezdődött, amely kiterjed a grúzok kezében lévő oroszországi cégek, üzletek, vendéglők, valamint a vendégmunkások tömeges hatósági vizsgálatára is a gazdasági háború újabb lépéseként.