Vano Noniasvili szerint a kémkedés vádjával múlt héten letartóztatott négy orosz katonát még a hétfői nap folyamán átadják az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) grúziai főképviselőjének. A négy orosz katonatiszt átadásánaEgy grúz ügyészségi illetékes közölte a négy orosz tiszttel, hogy a grúz hatóságok fenntartják velük szemben a kémkedés vádját, és kiutasítják őket az országból.
Az orosz katonatisztek átadásának ellenére Oroszország leállítja a légi, közúti, vasúti és tengeri összeköttetést Grúziával – közölte a moszkvai közlekedési minisztérium, míg a távközlési és informatikai tárca a postai összeköttetés felfüggesztéséről tett bejelentést, az államvasút pedig jelezte: eláll villanymozdonyok pótalkatrészeinek behozatalától Grúziából.
Konsztyantyin Koszacsov, a duma külügyi bizottsági elnöke telefonon közölte az Eho Moszkvi rádióval: a meghirdetett szankciók feloldásához nem elég a Grúziában kémkedés vádjával vizsgálati fogságba helyezett orosz tisztek elengedése, hanem a grúz vezetőség (gyors NATO-csatlakozási) irányvonalának, netán a kormány összetételének nagymérvű változására van szükség.
Kiéleződő konfliktus
Oroszország és Grúzia között csütörtök óta súlyos válság bontakozott ki, a grúz rendőrök ugyanis körülvették a tbiliszi orosz katonai parancsnokságot, majd a televízió kamerái előtt kémkedés vádjával letartóztattak hat orosz katonatisztet, akik az éppen felszámolás alatt álló orosz támaszpontokon a csapatok kivonását szervezik. Az orosz katonai felderítés négy olyan tisztjéről van szó, akik kémkedésben és provokatív akciók szervezésében vettek részt – mondta Vano Merabisvili grúz belügyminiszter.
A lépésre válaszul az orosz ENSZ-nagykövet arra kérte a Biztonsági Tanácsot, hogy lépjen fel Grúziával szemben „veszélyes és elfogadhatatlan” cselekedetei miatt. Az orosz katonatisztek letartóztatása után Moszkva visszarendelte az orosz nagyköveteket, és elkezdte állampolgárainak evakuálását Grúziából.
Vlagyimir Putyin orosz elnök vasárnap “túszejtéssel járó állami terrorizmussal” vádolta a grúz vezetőket, s egyben a sztálini terror és az 1930-as évek végi koholt perek főszervezője, a szovjet-grúz Lavrentyij Berija politikai örököseiként bélyegezte meg őket.
Kísérlet az elszigetelésre
Karel De Gucht belga külügyminiszter, az EBESZ soros elnöke felszólította Oroszországot, hogy Grúziához hasonlóan tegyen lépéseket az orosz-grúz feszültség enyhítése végett. A páneurópai szervezet soros elnöke felhívta egyúttal Moszkvát az orosz és a grúz területek közötti közlekedési és postai összeköttetés helyreállítására. (Oroszország bejelentette korábban, hogy megszakítja a légi, közúti, vasúti és tengeri összeköttetést, valamint a postai kapcsolatokat Grúziával.)
A Grúzia elszigetelésére tett orosz kísérlet nem megoldás a problémákra – mondta De Gucht Szaakasvilivel közösen tartott tbiliszi sajtóértekezletén, majd legfelsőbb szintű orosz-grúz találkozót javasolt a válság megoldása végett. Azt mondta, hogy grúz részről hajlandóságot tapasztalt egy ilyen találkozóra.
Szaakasvili közölte a sajtóértekezleten, hogy az EBESZ kérésére döntött a négy orosz tiszt szabadon engedése mellett. A grúz elnök azt mondta a továbbiakban, hogy Tbiliszinek nem célja a kapcsolatok megszakítása Oroszországgal, éppen ellenkezőleg, ezek rendezésére törekszik. Mindkét félnek figyelembe kell vennie azonban a másik érdekeit, és tiszteletben kell tartania a másik területi épségét – mondta békülékenyen, majd hozzátette harciasabban, hogy Grúzia mindazonáltal “nem fél az orosz szankcióktól”.
