Helsinki szerint az eddiginél pragmatikusabb alapokra kellene helyezni az EU és Oroszország kapcsolatait, így segítséget kellene nyújtani Moszkvának a nukleáris hulladék felszámolásában, meg kell állítani a Baltikum szennyezését, és olyan dolgokra kellene rávenni az oroszokat, főként a környezetvédelemben, amiket máskülönben nem tennének meg az elkövetkezendő húsz évben. A finnek szerint ez hasznosabb lenne, mint időről időre Putyint kioktatni a demokráciáról.
Finnország szerint Brüsszelnek nem kell súlyos új költségekbe vernie magát emiatt: több tagállam, például Nagy-Britannia, korábban ígéretet tett arra, hogy anyagi segítséget nyújt a szennyezett Kola-félsziget megtisztítására, valamint az üzemen kívül helyezett nukleáris tengeralattjárókról és jégtörőkről származó hulladék elhelyezésében.
A finnek az Északi Dimenzióval már egyfajta partnerséget ajánlottak az oroszoknak, akik így szavazójogot kaptak a regionális terveket illetően. Ha az Északi Dimenziót uniós keretek közé emelhetnék, akkor a finnek reményei szerint az oroszok belekóstolhatnának az uniós döntéshozatalba. Megfigyelők szerint ugyanakkor várható, hogy ezek a tervek nem aratnak majd osztatlan lelkesedést a lengyelek, a balti államok, és általában a volt kommunista országok körében.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
