Megnyitó beszédében Nurszultan Nazarbajev kazah elnök nagyobb együttműködést kért az ázsiai térségben a közvetlenül a biztonsággal összefüggő kérdéseken kívül a kereskedelemben és a környezetvédelemben is. A világközösségnek össze kell fogni erőit, hogy szembeszállhasson a globális kihívásokkal – mondta Nazarbajev az elnököknek, de hozzátette: el kell ismernünk, hogy nincsenek kész megoldások az össze gondra.
Nazarbajev hangsúlyozta, hogy a résztvevő országoknak össze kell fogniuk a társadalmak lepusztulása és a szegénység ellen, elő kell mozdítaniuk a kereskedelmet, a környezet védelmét és egyeztetett választ kell adniuk az embereket sújtó katasztrófákra.
A hivatalosan ázsiai biztonsági és bizalomerősítő konferenciának nevezett értekezleten 17 ország vezetői vannak jelen. A résztvevők között olyan régi ellenfelek is vannak, mint India és Pakisztán, vagy Izrael és a Palesztin Hatóság.
Legfontosabb a párbeszéd
A regionális párbeszéd fontosságát hangsúlyozták a csúcstalálkozó résztvevői – többek között az orosz és a kínai elnök, valamint egy iráni és egy izraeli küldöttség. A résztvevő országok kifejezték szándékukat a regionális együttműködés erősítésére, hogy biztosítsák a békét és a stabilitást a geopolitikai, határ- és etnikai vitáktól terhelt térségben. A tanácskozás záródokumentuma ugyanis elítéli a nemzetközi terrorizmust, súlyos fenyegetésként értékeli a szeparatizmust és a határokon átnyúló szervezett bűnözést. Elutasítja továbbá a tömegpusztító fegyverek elterjedését, ugyanakkor hangsúlyozza az országok “elidegeníthetetlen jogát a nukleáris technológiához, anyagokhoz és felszereléshez való békés célú hozzáférésre” és támogatja a nukleáris berendezések sérthetetlenségét.
Főtéma a konfliktus
Az iráni küldöttség vezetője, Abbász Araksi külügyminiszter-helyettes az iráni atomprogramról kialakult vitával kapcsolatban kijelentette, hogy a június eleji hathatalmi javaslat az iráni nukleáris tevékenység leállításáról “előrelépés a kölcsönös bizalom felé”. Hozzátette ugyanakkor, hogy országa nem mond le “a nukleáris energia békés célú felhasználásáról”.
Simon Peresz izraeli miniszterelnök-helyettes az izraeli-palesztin konfliktusról szólva hangsúlyozta mindkét fél jogát a békéhez, és a gazdasági kapcsolatok központi szerepét egy “valódi és tartós” béke elérésében.
Az 1999-ben életre hívott CICA először 2002-ben ült össze, és négyévenként tartja értekezleteit. Elemzők bírálata szerint a találkozó résztvevői megmaradnak a jó szándékú nyilatkozatok szintjén, de nem tesznek konkrét intézkedéseket megvalósításukra. A kritikákra válaszul a szombati találkozó döntött egy állandó titkárság létrehozásáról, amelynek Almatiban, Kazahsztán gazdasági fővárosában lesz a székhelye, és amely figyelemmel kíséri a tagok kötelezettségvállalásainak teljesítését.
