A világ első számú emberi jogi csoportjának tanulmánya szerint a Kína által válságövezetekbe exportált fegyverek és egyéb hadfelszerelések – amelyek előállításában jó eséllyel nyugati ipari cégek is közreműködnek – brutális konfliktusok, erőszakcselekmények és súlyos emberi jogsértések tartós fennmaradását segítik elő olyan országokban, mint Szudán, Myanmar, Nepál vagy Dél-Afrika. Kína “óvatosnak és felelősségteljesnek” minősíti saját fegyverexport-engedélyezési rendszerét, azonban “mi sem áll távolabb a valóságtól” – áll az AI jelentésében.
Nyersanyagot fegyverért
Az Amnesty International szerint Kína a világ egyetlen olyan jelentős fegyverexportőre, amelyik nem írt alá semmilyen nemzetközi szerződést a súlyos emberi jogsértések elősegítésének veszélyével járó fegyverexport megakadályozásáról. Az ország ugyanakkor gyakran a gyorsan növekvő gazdasága által igényelt nyersanyagokért fizet fegyverszállításokkal – áll a tanulmányban.
Egymilliárdos üzlet
Kína fegyverexporjának éves értékét az AI több mint egymilliárd dollárra becsüli, de a jelentés szerint ezt a kereskedelmet a titkolózás homálya takarja, Peking ugyanis nem tesz közzé információt fegyvereladásairól, és az utóbbi nyolc évben az ENSZ hagyományos fegyverzetekről összeállított regiszterének sem szolgáltatott adatokat.
Amerikai motorok a kínai teherautóban
Az Amnesty adatai szerint ugyanakkor Kína tavaly például 200 katonai teherautót adott el Szudánnak; ezeket Cummins típusú amerikai dízelmotorokkal szerelték fel, jóllehet az Egyesült Államok mindkét országgal szemben fegyverszállítási embargót tart érvényben. Az AI szerint hasonló katonai járműveket használnak a polgári személyek elrablásával és meggyilkolásával járó dárfúri konfliktusban. Kína rendszeresen szállít hadfelszerelést a myanmari rendszernek is – például tavaly 400 katonai teherautót exportált ebbe az országba -, annak ellenére, hogy a myanmari hadsereg több százezer civil kényszerkitelepítéséért, megkínzásáért és meggyilkolásáért felelős.
Kína 2005-ben és 2006 elején összesen 25 ezer puskát és 18 ezer gránátot adott el a nepáli biztonsági erőknek, éppen olyan időszakban, amikor azok több ezernyi civil tüntető megmozdulásainak brutális eltiprásáért voltak felelősek – áll az AI-jelentésben.
A Szovjetúnió nyomdokain
Az Amnesty szerint Kínának mint jelentős fegyverexportőrnek és mint az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagjának is be kell tartania a nemzetközi jog által rá kirótt kötelezettségeket. Az AI már egy májusban kiadott külön jelentésében is azt állapította meg, hogy kezd teljesen kicsúszni az ellenőrzés alól a konfliktusövezetekbe irányuló fegyverszállítások egyre burjánzó közvetítői hálózata, amely a Szovjetunió összeomlásával és a kelet- és közép-európai országok ezt követő válságával felszabadult fegyvertömeget is felszívta.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
