A hosszú távú büdzsé ügye zsákutcában toporgott egy ideje, miután az Európai Parlament – amelynek meg kell szavaznia a költségvetést – kevesellte azt a 862,3 milliárd eurós kiadást, amelyről a tagországok állam- és kormányfői állapodtak meg tavaly év végi brüsszeli találkozójukon. Márciusban a parlament azzal fenyegetőzött, hogy az EU-t visszakényszeríti az évenkénti költségvetés több évtizeddel ezelőtti rendszeréhez, ha a kormányokat képviselő tanács nem enged bizonyos követeléseinek. A Brüsszelbe eljutott hírek szerint az EP-nek mintegy 4 milliárd eurós növekedést sikerült kiharcolnia az egyeztetéseken.
A megállapodást mindazonáltal az EP részéről még jóvá kell hagynia a frakcióknak, valamint a költségvetési bizottságnak. Az állam- és kormányfők decemberi megállapodása után mind az Európai Bizottság, mind az Európai Parlament élesen bírálta a szűkre szabott hétéves költségvetést. A két intézmény azzal érvelt, hogy kevesebb pénzből nem lehet több Európát finanszírozni, azaz a bővített unió kielégítő hatékonyságú tevékenységéhez biztosítani kell a megfelelő forrásokat. Ám az intézmények végül beletörődtek a helyzetbe, látva azt, hogy a tagországok között is súlyos nézeteltérések uralkodtak, amelyek miatt decemberben már a kormányfői megegyezés puszta ténye is eredménynek számított.
Az új EU-tagországok a tárgyalások során mindvégig azt tartották a legfontosabbnak, hogy a megegyezés megszülessen, és mielőbb tervezhetők legyenek a következő évek fejlesztései, programjai. A kormányfői megállapodás idejére ezzel együtt több új tagállam – köztük Magyarország – pozíciója jelentősen javult a korábbi javaslatokhoz képest.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
