A nyilatkozatot a 15 tagállam egyetértésével konszenzusos alapon szerdán hozta meg a testület, amely egyben felkérte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (NAÜ), hogy a megadott időpont letelte után tegyen ismét jelentést a BT-nek, hogy Teherán engedelmeskedett-e az egyelőre még nem kötelező jellegű felszólításnak.
A dokumentum elfogadása előtt heves vita zajlott a vétójoggal rendelkező öt állandó tagállam képviselői között. Végül is Nagy-Britannia, Franciaország és az Egyesült Államok több engedményt is tett Oroszországnak, illetve Kínának, amelyek a lehető legenyhébb hangvételű nyilatkozat mellett kardoskodtak. Kimaradt az a kitétel, amely előbb nyíltan, majd burkoltan arra figyelmeztetett, hogy az iráni atomprogram fenyegeti a békét és a nemzetközi biztonságot. A brit, a francia és az amerikai fél megelégedett azzal a megfogalmazással, hogy a BT-nyilatkozat “nyomatékos üzenet” Irán számára, és Teheránnak “meg kell hajolnia a NAÜ követelései előtt”.
Jean-Marc de La Sabliere, Franciaország ENSZ-nagykövete leszögezte: “ha Irán nem tesz eleget az újabb kérésnek, a BT felelősségének a tudatában jár el, a labda most Irán térfelén van.”
A BT mindenképpen meg akarta hozni közleményét csütörtök előtt, amikor Berlinben az öt állandó tagállam külügyminiszterei Németországot is bevonva a tárgyalásukba megvitatják az iráni atomügy kezelésével kapcsolatos kérdéseket. A világszervezet New Yorki-i székhelyén dolgozó diplomaták egyelőre még nem tudták megjósolni, hogy mi történik akkor, ha Irán az elkövetkező hónapban figyelmen kívül hagyja a BT nyilatkozatát, de szerintük a berlini tanácskozás egyik napirendi pontja éppen az lesz, hogy ebben az esetben a testület milyen újabb lépést tegyen.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
