Az irányelv alapvető célja, hogy biztosítsa a szolgáltatásoknak az Európai Unió alapszerződéseiben garantált szabad áramlását, vagyis azt, hogy bármely, az EU-ban bejegyzett cég korlátozások nélkül nyújthasson szolgáltatásokat bármely uniós államban. Az alapelv tehát nem volt kérdéses, az viszont igen, a gyakorlatban mely területekre ne terjedjen ki a szolgáltatások áramlását könnyítő jogszabály. A most elfogadott módosítások tehát elsősorban a kivételekről szólnak.
Nem érintheti a jóléti szociális szolgáltatásokat
A szolgáltatás helyének megfelelő állam korlátozhatja majd a szolgáltató tevékenységét, ha veszélyeztetve látja köz- és szociális biztonságát, közrendjét, illetve környezetvédelmi, közegészségügyi kifogásokat támaszt. Az elfogadott verzió szerint nem korlátozhatnák viszont a szolgáltatót fogyasztóvédelmi, szociálpolitikai érvek alapján. Az irányelv nem érintheti a szociális jóléti célú szolgáltatásokat, a szociális lakások finanszírozását, az azzal kapcsolatos segélyezési rendszert, a családok és a fiatalok támogatását célzó gyermekgondozási és családi szolgáltatásokat, valamint „a tipikusan jóléti célokat szolgáló oktatási és kulturális szolgáltatásokat”.
Nem lesz hatályos a jogszabály az ideiglenes munkaközvetítő ügynökségekre, a kikötői, a biztonsági és a közlekedési szolgáltatásokra, utóbbiba beleértve a városi tömegközlekedést, a taxikat és a mentőszolgálatokat. Az irányelv nem foglalkozik az állami vagy magánszervezetek részére fenntartott általános gazdasági érdekű szolgáltatások liberalizációjával, az állami szolgáltató szervezetek privatizációjával, a szolgáltatói monopóliumok felszámolásával, a tagállamok által nyújtott állami támogatásokkal.
„Az irányelv nem érinti az egyes tagállamoknak azt a szabadságát, hogy a közösségi szabályokkal összhangban meghatározzák, mit tekintenek általános gazdasági érdekű szolgáltatásoknak, hogyan kell e szolgáltatásokat megszervezni és finanszírozni, és milyen egyedi kötelezettségek vonatkozzanak rájuk” – áll az elfogadott szövegben.
Megosztott magyar képviselők
A néppárti Szájer József közleménye rossz irányba tett lépésnek minősítette a voksolás végeredményét. „Az Európai Parlament által most elfogadott irányelv egy kiüresített jogszabály, amely a versenyképesség fokozása és munkahelyek százezreinek teremtése helyett a bezárkózást választotta” – fogalmazott a politikus. A szocialista Herczog Edit közleménye szerint „az irányelv egy nagyon fontos lépés ahhoz, hogy az 1957-ben aláírt római szerződés elvi rendelkezésein túl a szolgáltatásnyújtási szabadság gyakorlati lehetőségét is megteremtsük”. A liberális Szent-Iványi István szerint „az Európai Parlament nagy lehetőséget szalasztott el, hogy olyan előterjesztés mellett tegye le a voksát, amely hatékonyan elősegíthetné az EU versenyképességének javítását az egységes belső piac megteremtése révén”. „Ez a javaslat sem Magyarországnak, sem Európának nem jó” – áll a képviselő közleményében.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
