Közélet
Budapest, 2015. február 16.
Gulyás Márton, a Humán Platform aktivistája beszél a Humán Platform Putyin: nyet! - Európa: igen! elnevezésű tüntetésen Budapesten, a Bajcsy-Zsilinszky úton 2015. február 16-án, Vlagyimir Putyin orosz elnök budapesti látogatásának előestéjén.
MTI Fotó: Mohai Balázs

Kritizálod a kormányt? Buzi-e vagy?

Medvegy Gábor
Medvegy Gábor

hírszerkesztő. 2017. 06. 16. 12:45

Gulyás Márton 15 millióra perel két kormánypárti médiumot lejárató cikkeik miatt. Pénteken volt az első tárgyalás.
Korábban a témában:

Pénteken délelőtt zajlott az első tárgyalás a Fővárosi Törvényszéken abban a perben, amelyet Gulyás Márton ellenzéki aktivista kezdeményezett két kormánypárti médium, a Ripost és az Origo ellen.

Az ügy előzménye, hogy Gulyást áprilisban 72 órára őrizetbe vették, mert egy társával festékes flakonokat dobott a Sándor-palota felé, miután Áder János köztársasági elnök aláírta a CEU működését ellehetetlenítő felsőoktatási törvénymódosítást. A narancssárga festékkel az aktivista azt akarta kifejezni, hogy az államfői hivatal is a Fidesz szolgálatában áll. Gulyást azután engedték szabadon, hogy az első fokon eljáró bíróság 300 óra közmunkára ítélte tettéért.

Fotó: 24.hu / Bielik István

Az áprilisi tárgyalás után tett közzé a személyeskedő lejáratásokról hírhedt Ripost egy cikket „Gulyás Mártont nem törte meg a börtön, azonnal egy speciális társkeresőn vigasztalódott” címmel, amelyben azt állítják, hogy az aktivista a szabadulása után egy órával már egy meleg, biszexuális és transznemű férfiaknak fenntartott oldalon keresett magának párt. Majd ezt a Ripostra hivatkozva az Origo is fontosnak érezte közzétenni.

Ezután jelentette be Gulyás, hogy a cikkek miatt – melyek szerinte súlyosan visszaéltek az ő személyiségi jogaival – a Ripostot tízmillió, az Origót ötmillió forintra pereli.

Holnap kiderül, hogy Magyarországon lehet-e büntetlenül buziznia és személyiségi jogsértéseket elkövetnie a propagandistának, ha kormánypárti, vagy sem

írta Tumblr-oldalán a tárgyalás előtti napon. Közölte: ha nyer, a pénzt az arányos választási rendszerért küzdő Közös Ország Mozgalomnak adományozza.

A magánélete része

A pénteki tárgyaláson az elsőrendű alperes, a Ripost ügyvédje nem járult hozzá nyilvános szerepeltetéséhez. A bíró által elmondottakból viszont kiderült: azzal próbált érvelni, hogy Gulyás nem szavahihető, mert az áprilisi tárgyaláson még azt magyarázta, hogy megviselte az őrizet, ehhez képest egy órával a szabadon engedése után „egy társkereső oldalon fogadta a gratulációkat”.

Az alperes úgy vélte, ha Gulyást megviselte volna az őrizet, akkor aludnia kellett volna.

És arra is hivatkozott, hogy a társkereső profilról készült képek nyilvánosságra hozatala nem sért személyiségi jogokat, mert azokat Gulyás maga tette közzé egy egyszerű regisztrációval elérhető oldalon.

Gulyás kijelentette: ő a szabadulása napján semmiféle kommunikációt nem folytatott az oldalon. A cikkben szerepel a következő mondat: „A kép láttán úgy tűnik, hogy valamiféle intézmény könyvtárából jelentkezett be nyomban a bárki által elérhető társkeresőre, mintha még a tüntetések kellékei is látszanának a háttérben…” – ám Gulyás szerint ez hazugság, az a kép jóval korábban készült, azon a haja is teljesen másképp van vágva.

Az aktivista leszögezte: ő a nemi irányultságáról soha nem tett a nyilvánosságnak szánt közlést, azt a magánélete részének tekinti. Úgy vélte: keresete sem arra irányul, hogy azt firtassák, a profil az övé-e, hanem arra, hogy lehetséges-e egy politikai helyzetre reagálva olyan cikket közölni valakiről, ami nem a politikai megnyilvánulásaira vonatkozik, hanem vélt vagy valós nemi orientációja alapján igyekszik lejáratni.

Merthogy Gulyás szerint a cikk kifejezetten annak tudatában született, hogy Magyarországon szélsőségesen homofób és LMBTQ-ellenes hangulat uralkodik, a lejárató szándékot pedig az is alátámasztja, hogy a cikket megjelentető propagandaoldalaknak milyen tulajdonosi köre van, illetve azokat állami hirdetésből tartják fenn.

Legközelebb kétszer is meggondolod

Az aktivista úgy véli: a cikk az olvasó szemében azt a képzetet kelti, hogy Gulyás Márton eltér a heteronormatív iránytól, tehát nem szavahihető, így a hatalommal szembeni kritikájának kisebb a súlya. Az ügy arról szól, lehetséges-e közszereplőket így megítélni – mondta. Az, hogy a cikket a kormányzati érdekkörökhöz gazdaságilag és politikailag tartozó médiumok tették ki, arra enged következtetni, hogy a cikk egy szervezett lejáratás része – hangsúlyozta.

Fotó: 24.hu / Fülöp Dániel Mátyás

A bírói kérdésre, hogy milyen hatása volt a cikkeknek, Gulyás elmondta: tömegével kapott kommenteket és személyes üzeneteket, amelyekben vélt vagy valós nemi orientációja alapján gyalázták, az ő és hozzátartozói megölését helyezték kilátásba. Szerinte az ilyen megnyilvánulások tömeges előfordulása hozzájárul a vélt LMBTQ-emberek elleni gyűlölet-bűncselekményekhez is, és megerősítik azt a képzetet, hogy az ilyen retorika megengedett. A cikkek miatt szűkebb családi és baráti körben is magyarázkodnia kellett.

Az aktivista szerint mindez nem segíti elő a közéleti részvételt és nem szolgálja az érdemleges kritikát, kizárólag arról szól, hogy akik vállalják a közszereplést és kritikusak, azokat megfélemlítsék:

ha kritizálod a kormányt, megtaláljuk a vélt gyenge pontjaidat, hogy kétszer is meggondold, még egyszer kritizálsz-e bennünket.

Gulyás azt a kérdést is feltette, hogy mitől speciális, ha valaki az LMBTQ-közösség tagja, ahogy a cikkben szerepel? Szerinte a szöveg azt sugallja, hogy a szóban forgó társkeresőt a normalitástól eltérő emberek használják, ő pedig eltér a normalitástól és nem vehet részt a „normális emberek” által folytatott diskurzusban. Ez a hozzáállás erősíti az LMBTQ-emberek megbélyegzését és a társadalomból való kiszorítását – mondta.

Az aktivista úgy vélte,

az közömbös, hogy ő maga az LMBTQ-közösséghez tartozik-e, a cikk oda sorolja és ezzel relativizálja a politikai értékítéletét, mintha lenne bármi köze a két dolognak egymáshoz.

A sérelemdíj mértékéről kifejtette: azért kérnek ekkora összeget, mert precedenst akarnak teremteni azokkal az oldalakkal szemben, amelyek szakmányban sértik meg a sajtóetikai normákat és az emberek jogait. Gulyás elmondta: ezek a lapok a politikai tevékenységéről soha nem kérdezték őt, de amikor kritikát fogalmaz meg a kormánnyal szemben, akkor lejárató szándékkal írnak róla cikkeket.

A bíró a következő tárgyalást szeptember 12-re tűzte ki.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2017. október 23.
Orbán Viktor miniszterelnök az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapján tartott állami ünnepségen a Terror Háza Múzeum előtt 2017. október 23-án.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.