Lázár János sajtótájékoztatója
Közélet

Megszólalt az OLAF a 4-es metró ügyében: nem igaz, amit Lázár János állít

Angel Marianna
Angel Marianna

újságíró. 2017. 01. 20. 10:59

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a Magyar Naranccsal közölte, hogy nem igaz, hogy a 4-es metró ügyében csak 2010 előtt történtek súlyos visszaélések. Tehát a Fidesz is érintett lehet.

Márpedig a kormány már megnevezte a felelősöket, – bár az OLAF vizsgálatának szövege nem nyilvános -, a lap szerint a korrupciógyanús ügyek jelentős része valószínűleg tényleg az MSZP-SZDSZ időszakhoz köthető, de a számok és az OLAF válasza szerint a Fidesz is sáros lehet.

167 milliárd forintos károkozást tárt fel az uniós vizsgálat a 4-es metró ügyében, és ennek nagyjából a felét vissza is kell fizetni. A 4-es metrót 2014 tavaszán, pont egy héttel a választások előtt adta át Orbán Viktor és Tarlós István, a csalásellenes hivatal vizsgálata a teljes építési időszakot (2006-2014) felölelte.

Lárár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azonban egy kormányinfón úgy fogalmazott:

A jelentés nemzetközi baloldali bűncselekményről számol be.

A hivatal a magyarnarancs.hu érdeklődésére azt válaszolta, hogy a vizsgálat

a beruházás összes szakaszában komoly szabálytalanságokat – csalás és korrupció gyanúja – tárt fel.

A lap emlékeztet: a négyes metrót eredetileg mintegy 120 milliárd forintból tervezték megvalósítani, még 1996-ban, a kormányváltás idejére, 2010-re 370 milliárdnál tartottak, ám a következő években egyre jobban nőtt a számláló: a végösszeg 452 milliárd forint lett.

Nincs közszereplő

Ahogyan korábban beszámoltunk róla: egy Magyarországon már folyamatban lévő nyomozás adataira alapozta jelentését a 4-es metró ügyében az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) – közölte Keresztes Imre főügyész. Azt írta közleményében: a Legfőbb Ügyészség 2016 szeptemberében vonta ügyészi hatáskörbe az Alstom-ügyet, és a Központi Nyomozó Főügyészséget bízta meg a nyomozással.

Vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt folyik az eljárás.

A nyomozást még 2011. január 3-án rendelték el. Az OLAF 2012 februárjában kezdett vizsgálatot, a tavaly november 28-án kelt ajánlását részben a Magyarországon már folyamatban lévő nyomozás adataira alapozta. Az OLAF vizsgálati jelentése tavaly decemberben érkezett meg a Legfőbb Ügyészségre, amit a Központi Nyomozó Főügyészségre továbbítottak. A főügyészség 2016 októberében több személyt gyanúsítottként hallgatott ki.

Simon Richárd, a Központi Nyomozó Főügyészség helyettes szóvivője a Magyar Hírlapnak elmondta:

a gyanúsítottak között nincs közszereplő, és egyikük sem áll kényszerintézkedés hatálya alatt.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.