Közélet

Felfal minket az orosz propaganda

Miközben orosz nacionalisták terrorcselekményeket terveztek, hogy így befolyásolják a montenegrói parlamenti választásokat az oroszbarát oldal javára, addig Magyarországon a múlt hónapban a Hídfő.ru azon aggódott, hogy Hillary Clinton megválasztása esetén az Egyesült Államok destabilizálná a Balkánt és háborút robbantana ki Ukrajnában is – és ez mindössze egy példa a tények és az orosz propaganda alternatív valósága közötti éles különbségekre.

A visegrádi országok kiemelt célpontjai a Kreml dezinformációs kampányainak. Ennek bemutatására tavaly a Political Capital, a szlovák Globsec Policy Institute és a cseh European Values Think Tank összefogásával elindult a Kreml-figyelő, amely többek közt a közösségi médiában is elszaporodó orosz propagandára hívja fel a figyelmet kétheti rendszerességgel.

Korai volt az orosz öröm?

Az amerikai elnökválasztási kampány során az orosz propaganda egyszerű képletet követett: Hillary Clinton a háború jelöltje, Donald Trump pedig a békéé. Ez azon kívül, hogy Hillary Clintont a lehető legtöbb konfliktus kirobbantásával vádolták meg, abban nyilvánult meg, hogy felerősítették Donald Trump a NATO szerepét megkérdőjelező kijelentéseit. Trump kampánynarratívája különösen jól jött a Kreml-barát oldalaknak, hiszen pontosan azokat az üzeneteket ismételte a republikánus jelölt, melyeket az orosz vezetés szócsövei évek óta próbálnak átvinni, eszerint az Észak-Atlanti Szövetséget az Egyesült Államok finanszírozza és irányítja, és a NATO amúgy is 25 éve védi Európát a Szovjetuniótól, mikor az már nem is létezik.

Az orosz propaganda abban a hitben sugallta a NATO felbomlását Donald Trump megválasztása esetén, hogy esélytelennek tartották őt a választási győzelemre, így veresége után tovább cikkezhettek volna a Nyugat Oroszország ellen indított katonai provokációiról. Ezt a várakozást vágta teljesen keresztbe Trump győzelme, melyet az orosz törvényhozás alsóházában tapsvihar köszöntött. Vlagyimir Putyin az elsők között gratulált az üzletembernek, akik telefonon meg is egyeztek abban, hogy a kétoldalú kapcsolatok normalizálására törekszenek majd, a cseh oroszbarát oldalak pedig egyenesen az Oroszország elleni szankciók eltörléséről cikkeztek.

A kifelé sugárzott örömmámor azonban az orosz politikai elit belső köreiben inkább zavarodottságként jelentkezhetett, ami meglátszott a Kreml szócsöveinek írásain is. Építve Trump-kampány során tett kijelentéseire, a magyarországi Hídfő arról cikkezett, ha a NATO tagállamok nem emelik katonai kiadásaikat a GDP 2 százalékára – ahogy azt a NATO elvárja – akkor az Egyesült Államok elfordul a szövetségtől. A cikk természetesen kiemeli, hogy a védelmi költségvetés emelése komoly gazdasági következményekkel járna a szövetség európai tagállamainak, bár ezt semmilyen bizonyítékkal nem támasztja alá. Miután a Spiegel nevű német lap beszámolt az Európában állomásozó amerikai katonák számának lehetséges csökkenéséről is, a Hídfőn már az összes amerikai katona kivonásáról lehetett olvasni. Azóta viszont kiderült, hogy akár emelkedhet is amerikai katonák száma.

Getty Images / Drew Angerer
Getty Images / Drew Angerer

Trump váratlan győzelmével a Kremlnek nincs más hátra, mint előre. Ezekkel az üzenetekkel az orosz propaganda elvárásokat tud kelteni az új amerikai adminisztráció iránt a közép-európai térség lakosságában, melyeket ha Trump teljesít, azzal az orosz geopolitikai érdekeket szolgálja ki; ha pedig nem, akkor az oroszbarát oldalak folytathatják a Nyugat-ellenes indulatkeltést a jól megszokott tempóban, a jól bejáratott üzeneteiken keresztül.

Az ukrán „nácik” és a „békeszerető” szeparatisták

Ukrajna az elnökválasztási kampány során szintén téma volt, Hillary Clinton ingyen szállított volna halálos fegyvereket az ukrán hadseregnek, Trump viszont elfogadná akár a Krím annektálását is.

Tekintve, hogy a most felálló Trump-adminisztráció Ukrajna-politikája egyelőre nem ismert, így az orosz propaganda ezen a területen tesztelni kezdte az új amerikai elnököt. Ennek legelső lépéseként a fasiszta ukrán vezetésről és a Minszki Egyezmény ukrán részről történő megsértéséről szóló narratívát ismét a fókuszba emelték, így legitimálva az oroszok által a szeparatista köztársaságoknak nyújtott támogatást. Trump nem várt győzelme Ukrajnában is lehetőséget adott a propagandának a kettős játékra: ha az új adminisztráció nem reagál a provokációra, azzal Oroszország szekerét tolja; ha pedig igen, akkor a korábbi propaganda továbbhaladhat a korábban kijelölt úton – Vlagyimir Putyin így nem veszíthet.

Csak Clinton nyerhet – oh, wait…

Donald Trump választási sikere egy másik területen is felkészületlenül érte a Kreml-barát oldalakat: az orosz propaganda nyugodtan terjesztette azt, hogy a választások előre lefutottak, a korrupt rendszer így is-úgy is Hillary Clintont hozza majd ki győztesnek.

Ez sem volt igaz, de sebaj, a választás után az orosz propagandisták nem változtatták meg az amerikai demokráciáról alkotott véleményüket, inkább a választás utáni reakciókra irányították figyelmüket. A cseh és szlovák orgánumok állítólagos hisztériáról számolt be az amerikai nép, elit és a titkosszolgálatok körében, de a főáramú médiát is megvádolták azzal, hogy nem tudják elfogadni, hogy az amerikaiak tényleg Donald Trumpot szeretnék elnöküknek. Ezt az orosz propaganda azzal magyarázza, hogy Trump kizárólag az alternatív politikai színtérről szerzett maga köré embereket, tehát a milliárdos üzletember győzelmét egyfajta elitellenes sikerként állítják be. Kérdéses azonban, hogy a Goldman Sachs volt bankára, Steven Mnuchin, vagy a NATO erősítését támogató, Putyin-ellenes Jim Mattis mennyire férnek meg ebben az elitellenes körben.

Akármi is lesz az új adminisztráció irányvonala, az orosz propaganda érdeklődése az amerikai belpolitika iránt az előző időszakhoz képest csökkenni fog, de Trump politikájától függetlenül az amerikai ellenségképre a jövőben is szüksége lesz a Kremlnek.

A novemberi propaganda-monitor eredeti, angolnyelvű szövege elérhető itt.

Political Capital

Ajánlott videó

Olvasói sztorik