Közélet

A korrupcióhoz igazítanák az Alaptörvényt

Farkas György
Farkas György

újságíró, hírfőnök. 2016. 09. 16. 16:21

Ez lenne a hatodik módosítás. Jönne a korrupcióellenes ügyészség, a bejelentők és a közérdek védelme.

Szabó Tímea, a Párbeszéd Magyarországért (PM) társelnöke azzal indokolta az Alaptörvény módosítását, illetve ahhoz kapcsolódó törvényjavaslatait, hogy a korrupció súlyos károkat okoz a gazdaság és a társadalom egészének.

Az átírt Alaptörvény szerint az Országgyűlés választaná meg a korrupcióellenes főügyészt, aki kezdeményezhetné az Alkotmánybíróságnál a jogszabályok felülvizsgálatát. A korrupcióellenes főügyész és a hozzá tartozó ügyészség független lenne. Az igazságszolgáltatás különleges szerveként gondoskodna a korrupciós bűncselekmények üldözéséről, a közérdekű bejelentők és a tanúk védelméről.

A legfőbb ügyésszel ellentétben nem a köztársasági elnök tenne javaslatot a korrupcióellenes főügyész személyére, hanem a frakciók és függetlenek által jelölt képviselőkből álló jelölőbizottság.

A korrupcióellenes főügyészt az Országgyűlés hét évre választaná, és nem lenne újraválasztható.

Szabó Tímea független képviselő indoklásában emlékeztetett rá, hogy Magyarország a korrupciót tekintve ugyan Európa középmezőnyében van, de az elmúlt 10-15 évben a besorolás romlott, már nagyon kellene egy olyan korrupcióellenes csúcsszerv,

amely függetlenségével, lehető legnagyobb átláthatóságával megfelel, az európai standardoknak. A klasszikus ügyészségi feladatok mellett ugyanakkor megkapja a közérdekvédelmi eljárással és a közérdekű bejelentők védelmével kapcsolatos feladatokat is.

Szabó Tímea szerint erre azért van szükség, mert a korrupció nagyon sokszor olyan rossz gyakorlatok eredményeként maradhat fenn különböző intézményekben, amely gyakorlatok önmagukban nem bűncselekmények, de melegágyát jelentik a korrupciónak. Ez ellen leginkább egy olyan szervezet képes küzdeni, amely nap mint nap az ilyen bűncselekményekkel foglalkozik.

Az ellenzéki képviselő szerint Magyarországon meg kell teremteni a lehetőségét, hogy az állampolgárok bízzanak abban, hogy a korrupcióellenes ügyészség megvédi őket közérdekű bejelentőként. Ennek részletszabályairól Szabó Tímea külön törvényt nyújtott be, szerinte ugyanis a korrupciós bűncselekményekre a magas látencia a jellemző, sokszor a hatóságok nem is tudnak bűncselekményekről.

Közérdekű bejelentések nélkül olyan információk maradnak titokban, amelyek elengedhetetlenek a demokratikus intézményrendszer és az egyes kormányzati, közigazgatási vagy gazdasági szervezetek tiszta, átlátható és hatékony működéséhez.

A PM politikusa szerint a korrupció kockázata jelentősen nő olyan környezetben, amelyben a visszaélések bejelentését nem támogatják, a bejelentőket nem védik meg.

Közérdekű bejelentést tenni mindig bátor tett volt, sohasem nélkülözte a kockázatot, valószínűleg sohasem fogja teljesen nélkülözni azt.

Általános jelenség, hogy a korrupció azért marad titokban, mert a potenciális bejelentőket elrettentik. Olyan intézkedések szükségesek, amelyek elfogadható mértékűre csökkentik a kockázatokat, amelyeket a bejelentőknek vállalniuk kell.

Tekintettel a közérdek védelmében a közérdekű bejelentők által vállalt erőfeszítésekre, kockázatokra, a bejelentések társadalmi hasznára, Szabó Tímea szerint a bejelentőket a lehető legteljesebb módon meg kell védeni a magán- és a közszférában.

Az ellenzéki politikus szerint egy olyan szervezet kell, amely eljárásával, jogköreivel és garanciáival képes a korrupcióval kapcsolatos helyzetek kivédésére, megelőzésére, az állami szervek működésébe vetett közbizalom helyreállítására, a korrupció csökkentésére.

A korrupcióellenes ügyészségnek meg kell tudnia védeni a közérdekű bejelentőket a fenyegetésektől, jogsértésektől, ha kell, jogi és anyagi védelmet is kell biztosítania nekik. 

Szabó Tímea javaslata egyesíti magában a tisztességes eljárás védelméről szóló, 2013-ban hatályon kívül helyezett 2009 . évi C. törvényt és a jelenleg hatályos, panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló 2013 . évi CLXV. törvény fontos és előremutató elemeit (utóbbit a PM-es javaslat hatályon kívül helyezné), amelyeket továbbfejlesztene a nemzetközi példák alapján.

Az előterjesztés egységesen kezeli a közérdekű bejelentéseket, de sajátos részletszabályokat tartalmaz a munkahelyen tapasztalt közérdeksérelmekre vonatkozó bejelentésekre és a munkavállaló bejelentők védelmére.A tervezet másik fő eleme a közérdekvédelmi eljárás bevezetésére irányuló javaslat, az eljárás szabályainak meghatározása. A közérdekvédelmi eljárás

fő célja a korrupciós bűncselekmények bekövetkezését lehetővé tevő és elősegítő helyzetek feltárása és a tisztességes eljárás követelményeinek érvényesítése.

A jövőben a bűncselekménynél enyhébb súlyú eseteket is feltárnák, szankcionálnák. Felderítenék a korrupció kialakulását elősegítő helyzeteket, a szervezeti felelőtlenséget.

Szabó Tímea szerint a korrupcióellenes ügyészségnek a lehető legnagyobb mértékű függetlenséggel kell bírnia.

Ez jelenti egyrészről az intézmény költségvetési függetlenségét, az intézmény vezetőjének, a korrupcióellenes főügyésznek a függetlenségét, de az eljáró ügyészeknek a lehető legnagyobb mértékű függetlenségét is. A központi szervezeten belül elkülönülten működne a közérdek védelmét ellátó hivatal, amelynek vezetője a főügyész egyik helyettese lenne.

A társadalmi kontroll és a folyamatos ellenőrzés igényét elégítené ki a Civil Ellenőrző Bizottság, amely a jogalkotó szándéka szerint az eljárás objektivitásának garanciája és a működés hatékonyságának ellenőre is egyben.

Szabó Tímea központi kérdésnek tartja a szervezet átláthatóságát, ami egyrészt megnyilvánul az ügyészek szigorú összeférhetetlenségi szabályaiban, a vagyonnyilatkozatok nyilvánosságában, másrészt abban, hogy a korrupcióellenes ügyészség szervezetét és működését meghatározó belső utasításokat a lehető legnagyobb mértékben nyilvánosságra kell hozni.

A korrupcióellenes ügyészség büntetőjogi hatásköre a korrupciós bűncselekmények és a hozzájuk szorosan kapcsolódó cselekmények üldözésére szorítkozna, ez a szervezet vizsgálná a hivatalos személyek korrupcióhoz kötődő egyéb bűncselekményeit. A korrupcióellenes ügyészség nyomozna és a vádat is képviselné.

 

 

 

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Pécs, 2015. július 9.
Szivek Norbert, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója beszédet mond a megújult pécsi Virágh-ház átadásán 2015. július 9-én. A háttérben Páva Zsolt, Pécs polgármestere (b) és Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára. Az Országgyűlés döntése értelmében több, jelenleg állami tulajdonban lévő ingatlan kerülhet vissza egyházi tulajdonba.
MTI Fotó: Sóki Tamás
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.