Miskolc, 2013. augusztus 1.
Fogvatartottak a zárkában a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben Miskolcon 2013. július 30-án. Északkelet-Magyarország négy büntetés-végrehajtási (bv) intézetében az országos átlagot meghaladó, 200 százalékos a telítettség, közölte Tóth László, a Belügyminisztérium gazdasági és informatikai helyettes államtitkára 2013. július 10-én a debreceni bv-intézetben, ahol átadta az új  bástyafalat és őrtornyot. Mivel az utóbbi két évben nőtt a fogvatartottak száma, a következő három évben bővítik az északkelet-magyarországi bv-intézeteket, és zöldmezős beruházás keretében új, ezerszemélyes börtönt is építenek.
MTI Fotó: Vajda János
Közélet

Evés közben szagolják a vécét a rabok a magyar börtönökben

Rónyai Júlia
Rónyai Júlia

újságíró. 2016. 09. 13. 07:01

Hőség, fagy, poloskák az ágyban, szobába szellőző vécé: siralmas, sőt embertelen körülmények közt zsúfolódnak a rabok a magyar börtönökben, míg az állam spórolni igyekszik a nekik járó kártérítéseken. A kormány új börtönöket építene, a Helsinki Bizottság szerint viszont a büntetéseken kellene enyhíteni.
Korábban a témában:

16 emberre jut egy vécé, az ágyneműben poloskák tanyáznak – ilyen és ehhez hasonló, sokak szerint elviselhetetlen állapotokkal szembesülnek a magyar börtönök lakói. A 18 ezer hazai fogvatartott közül már több ezren folyamodtak kártérítésért, ügyük számos esetben a Strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága előtt kötött ki. A Helsinki Bizottság jelentése szerint az elmúlt 2 évben összesen több, mint 450 millió forint kártérítést ítélt meg a bíróság 99 rabnak a rossz börtönkörülmények miatt.

A Gyorskocsi utcában már az előzetesben is meg lehet fulladni. Van vagy 60 fok odabenn. Sokkal kevesebb az egy személyre jutó alapnégyzetméter, mint amit a nemzetközi jog előír. Siralmas, sőt embertelen körülményeket szenvednek el a fogvatartottak

– mondja dr. Kamarás Péter ügyvéd a 24.hu-nak.

Tóth Balázs, a Helsinki Bizottság programvezetője hosszan sorolja a problémákat. Úgy becsli, ezek 98 százaléka a börtönök túlzsúfoltságára vezethető vissza:

  • nincs elegendő levegő,
  • könnyebben terjednek a fertőzések,
  • az őrök túlterheltek, így könnyebben alakul ki konfliktus, zárkán belül is,
  • rosszabbak a higiéniai körülmények, hiszen a szükséges források nem nőttek párhuzamosan a fogvatartottakéval.

Tóth szerint mindez érdemben javítható lenne, ha nem nyolcan ülnének a három emberre méretezett zárkában.

Budapest, 2015. március 16.
Egy zárka a Budapesti Fegyház és Börtönben 2015. március 16-án.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd

“Szabadságvesztésre ítéltek, nem méltóságvesztésre”

A lapunknak álnéven nyilatkozó Gábor már az előzetesben megalázó körülményeket tapasztalt.

A padlót aszfalt borította, az emeletes ágyak közt csak oldalazva fért el az a 16 ember, aki egy helyiségben zsúfolódott össze. A vécé a sarokban, egy függönnyel elválasztva állt. Nem az ablak mellett volt, így sosem szellőzött ki rendesen.

Hónapokba telt megszokni, hogy az ember 16 másikkal egy légtérben végzi a dolgát – az ezzel járó szagokról nem is beszélve. Evés közben is a vécét szagolhatták a rabok. Pedig csak szabadságvesztésre ítéltek, nem méltóságvesztésre.

Innen 24 fős teremzárkába került, egy régi kolostorba, ahol télen mindannyian fagyoskodtak. Februárban panaszt adott be a hideg miatt, amit csak júliusban vizsgált ki egy emberi jogi biztos. A teremben egyetlen, 60×60 centis ablak adott fényt, az ágyakban elszaporodtak a poloskák: Gábor 6-7 csípéssel ébredt reggelenként, amire a börtönorvos krémet sem adott, mert nem volt rá keret. Azt mondja, a legrosszabb mégis a “társaság” volt, amit nem választott magának.

Egyáltalán nem voltunk elkülönítve, sem a bűncselekmény súlya, sem intelligenciaszint vagy más szempont alapján. Olyasmikről beszélgettek mellettem ezek a fiúk egy éven át, amihez hozzá sem akartam szólni.

Simán előfordul, hogy két pedofillal vagy három gyilkossal kerül össze az ember odabenn, ez pedig egyenes út ahhoz, hogy “bűnözőakadémia” jöjjön létre.

Rabokon spórol az állam

Nem csoda, hogy a fogvatartottak közül rengetegen fordultak jogorvoslatért, ügyükkel pedig rendszeresen a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán kötöttek ki.

Nálunk eddig nem foglalták törvénybe, mennyi kártérítést követelhetnek a rabok. Ezt most megváltoztatnák, az Igazságügyi Minisztérium javaslatot nyújtott be: 2000 forintban maximalizálná a napi sérelmi díjat, míg a minimálisan megítélt összeg 1200 forint lenne.

Strasbourg nemcsak a börtönök állapota miatt marasztalta el hazánkat többször is, hanem azért is, mert az elítéltek számára nincs hatékony hazai jogorvoslat.

A magyar állam számára ciki, hogy ezeket az ügyeket képtelen a saját jogi keretei közt rendezni, ezért rendre a nemzetközi intézmény előtt kötnek ki

– magyarázza Tóth. Ráadásul drága is, mert ügyvédi költség is sokszor társul a nemzetközi bíróság előtti pereskedéshez.

A 1200-2000 forintos napi kártérítéssel azonban leginkább csak az állam járna jól:

  • 3 ezer forint körül mozog a strasbourgi perekben megítélt kártérítés napi összege,
  • ez éves szinten körülbelül 1 millió 200 ezer forintot jelent.
  • Nálunk 2 ezer forint lenne a napi maximum,
  • így legfeljebb évi 720 ezret ítélhetnek oda a fogvatartottnak,
  • rabonként tehát legalább évi fél milliót is megspórolhat az állam.
Budapest, 2015. március 16.
Fogvatartottak állnak a fal mellett a Budapesti Fegyház és Börtönben 2015. március 16-án.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd

Csakhogy ezzel még nem szűnik meg az alapprobléma. Akik ugyanis keveslik a megítélt kártérítés mértékét, talán megint Strasbourgig vihetik az ügyüket, ott pedig esetleg megint a magasabb, 3 ezer forintos összeget fogják megítélni nekik. Tóth szerint a gyakorlatban tehát nem biztos, hogy beljebb leszünk az új intézkedéssel. A legrosszabb forgatókönyv lenne, ha itthon több ezer üggyel terhelnénk a büntetés-végrehajtási és bírósági rendszert, majd ezek Strasbourgban kötnének ki a rossz szabályzás miatt.

Az államnak természetesen szabad mozgástere van, maga választhatja ki a kártérítés legmagasabb összegét, 2 ezer forint azonban egyharmaddal kevesebb, mint a Strasbourgi átlag, az 1200 forintos minimum pedig annak felét sem éri el.

Elég szerencsétlen dolog, olyan, mintha direkt szembehelyezkednének a nemzetközi joggal

– mondja dr. Kamarás.

Miért nem teremtünk inkább élhetőbb körülményeket a börtönökben?

– merül fel a kérdés. A válasz, hogy történtek már lépések ebbe az irányba, a folyamat azonban összetett és hosszadalmas.

A problémáért nemcsak a jelenlegi kormányzat a felelős, régi probléma a zsúfoltság. A kormány büntetéspolitikája azonban határozottan rontott rajta, hiszen a szigorúbb szabályozás következtében többen kerülnek börtönbe – mondja Tóth.

A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) ugyanakkor megkeresésünkre elmondta:

2018-ra kilenc településen épül új börtön, ezek akár 6000 férőhelyet is biztosítanak majd. A személyzetet 2500 új munkatárssal fogják bővíteni.

Tóth szerint

a börtönépítési program kicsit talán már „eső után köpönyeg”. Ugyanakkor még 2018-ban is “esni fog”, ezért mindenképpen hasznos.

A megoldáshoz hozzátartozna a magatartási szabályok lazítása, a büntetések enyhítése is, ami szintén tehermentesítené a börtönöket.

A 2013-as, új Büntető törvénykönyv már valamelyest javít a helyzeten, például az úgynevezett “feles kedvezménnyel”. Eszerint már a szabadságvesztés-büntetés felénél feltételesen szabadlábra helyezhető az 5 évig, vagy annál kevesebb ideig fogvatartott, jó magaviselete esetén.

2015-től pedig már lehetséges az úgynevezett reintegrációs őrizet is: ennek értelmében az utolsó 6 hónapot házi őrizetben töltheti az elítélt, ha először van börtönben, bűncselekménye kis súlyú, büntetése pedig 5 évnél nem több. Ez nemcsak a börtönök zsúfoltságán enyhít, a társadalomba való visszailleszkedést is szolgálja.

Ennek érdekében egyébként alapfokú oktatást is biztosítanak, emellett piacképes szakmákat is elsajátíthatnak a rabok. Tanulhatnak többek közt szobafestő-mázolónak, hegesztőnek, péknek, burkolónak, de akár az érettségit is letehetik benn – tudtuk meg a BVOP-től.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind