Image: 73058336, Számlatömb, számla kitöltése, Place: Budapest, Hungary, License: Rights managed, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com
Közélet

Tévhit, hogy egy katás nem dolgozhat egyetlen cégnek

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

gazdaságos. 2016. 08. 19. 17:15

Korábban a témában:

Bizonyára van, aki találkozott már ezekkel a kijelentésekkel, mert közszájon forognak:

Egy katás nem dolgozhat egyetlen cégnek.

Egy katás nem szerezhet 1 millió forintnál nagyobb bevételt egyetlen cégtől.

Ruszin Zsolt adószakértő szerint tévhit mindkettő.

Utóbbi témával már foglalkoztunk, cikkünkből kiderült, hogy nincs tiltva az évi egymillió forint feletti bevételszerzés egyetlen partnertől. Leírtuk azt is, hogy miért kell jelenteniük a kisadózóknak a NAV felé az évente összesen egymillió forint feletti partnereket (és fordítva), mi történhet, ha ez elmarad, illetve hogy hogyan, milyen szempontok alapján dönthető meg a NAV vélelme, hogy az 1 millió forint feletti éves számlázás munkaviszonyt takarna.

De mi a helyzet, ha csak egyetlen megrendelője van a főállású katás vállalkozónak? Megnéztük a katatörvényt, abban azonban nem találtunk olyan kikötést, hogy ne lehetne csak egyetlen partner. Ezután megkérdeztük a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV).

Nem zárja ki a törvény, de…

A katás vállalkozásokra vonatkozó szabályok szó szerint nem zárják ki, hogy egyetlen megrendelője legyen egy katás vállalkozásnak, de azt viszont igen, hogy a katás vállalkozás és megrendelője közötti szerződés munkaviszonyt leplezzen

–  írta a NAV válaszában. Hogy a szerződést munkaviszonyt leplez-e vagy sem, annak eldöntéséhez információval szolgálhat a törvényen kívül a NAV 61. információs füzete is. Három dolgot ki is emelt a hatóság válaszában, amely a kérdés kapcsán fontos lehet. Az első kettő az egymillió forintos éves összeghatár feletti jelentési kötelezettség a katásnál, illetve a megrendelőnél, a harmadik pedig a hét feltétel, amelyből egynél többnek kell teljesülnie ahhoz, hogy megdőljön a munkaviszony vélelme. Íme a 7 feltétel:

  1. A kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette.
  2. A kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem az adatszolgáltatásra köteles személytől (praktikusan fogalmazva a megrendelőjétől) szerezte.
  3. Az adatszolgáltatásra köteles személy (=megrendelő) nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan.
  4. A tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll.
  5. A tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem az adatszolgáltatásra köteles személy (=megrendelő) bocsátotta a kisadózó rendelkezésére.
  6. A tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg.
  7. A kisadózó vállalkozás minden kisadózóként bejelentett tagja, illetve a kisadózó egyéni vállalkozó a naptári év egészében nem minősül főállású kisadózónak feltéve, hogy a kisadózó vállalkozás naptári évi bevételének legalább 50 százalékát olyan személytől szerezte, akivel/amellyel a kisadózó a naptári évben nem állt 36 órát meghaladó munkaviszonyban, illetve főállású vállalkozásban.

Ezek után az adószakértőt kérdeztük, segítsen megítélni néhány konkrét szituációban, hogy vajon megdönthető lenne-e a munkaviszony vélelme. A tét jelentős, mert ha a kisadózó nem tudja bizonyítani, hogy nem színlelt munkaviszonyról van szó, az adózási és egyéb jogkövetkezményeket a munkaviszonyra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani. Vagyis utólag meg kell fizetni a normál munkaviszonynak megfelelő adóterheket (plusz büntetést is).

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló törvény tehát úgy rendelkezik, hogy a munkaviszony-vélelem megdöntéséhez a felsorolt hét feltétel közül egynél több teljesülése szükséges.

Mondjuk, hogy valaki:

  • egyedül dolgozik
  • több mint 50 százalékot egy partnernek számláz (mert csak 1 partnere van)
  • kifejezett utasítást nem kap, de egyeztetnie kell
  • a saját lakásában/nem a megrendelő telephelyén dolgozik
  • a saját eszközeivel dolgozik
  • a tevékenység rendje valamennyire kötött (egyeztetni, alkalmazkodni kell)
  • egész évben főállású katázóról van szó

Ruszin Zsolt adószakértő szerint ez így rendben van, mert legalább két feltételnek megfelel a katás. Az adószakértő szerint egyébként, ha a NAV 2-ig eljutott a teljesített feltételek számolásában, akkor már mindegy, hogy hány kuncsaftja van egy katásnak.

“A konkrét ellenőrzésen dől el”

Egyetlen problémánk volt ezzel, mégpedig az, hogy a NAV, amikor korábban az egymillió forint feletti bejelentési kötelezettségről kérdeztük, illetve a munkaviszony vélelmezéséről, a 7 pont mellé odatette, mintegy lebegtetve, hogy:

… a konkrét ellenőrzés során feltártakon múlik, hogy az adatszolgáltatás alapján felállított vélelem megdőlt-e vagy sem.

Ez pedig egy hétköznapi ember (katás) számára azt jelenti, hogy jó-jó, ha megfelel a katás legalább 2 pontnak, de azért, ha a NAV nekiáll vizsgálódni, mégse legyen olyan nagyon biztos benne az adózó, hogy átmegy a vizsgán és megússza büntetés nélkül. Ezért feltettük a kérdést az adószakértőnek: Kell-e ettől komolyan tartani, és milyen esetben?Ruszin Zsolt megismételte: ha egynél több feltétel (vagyis 2) fennáll, akkor nincs munkaviszony. Egyébként is, ha a 2 feltétel meglétét az adózó bizonyította, akkor megfordul a bizonyítási teher. De azt is rögtön hozzátette:

Ezzel nem azt mondom, hogy a nagy kuncsafttal (1 millió forint felett) üzleti kapcsolatban álló biztonsági őr, a színész, nyelvtanár vagy takarítónő tudna 2 feltételt hitelesen bizonyítani.

Nézzük meg miért:

Biztonsági őr, színész, takarítónő, nyelvtanár (nem korrepetáló tanár) problémás esete:

  • Nincs és nem is lehet segítőtársa (a katázó által alkalmazott munkavállaló).
  • A bevétel több mint fele nagy kuncsafttól származik.
  • Önállóan dolgozik, bár ezen lehet vitatkozni.
  • Nem a saját helyén dolgozik (a helyszínt a megbízó bocsátja rendelkezésre).
  • Nem a saját eszközeit használja (ezen lehet vitatkozni).
  • Nincs önálló munkarendje (megmondják neki, hogy mikor kell dolgoznia).
  • Nincs máshol munkaviszonya (a színésznél előfordul, hogy van és erre építenek).

Az adószakértő szerint másoknál mehetne a katázás, még egy szabad munkaidejű titkárnőnél is. Feltéve, hogy tényleg önálló munkarendről van szó, nem csak arról, hogy elnézik, ha mondjuk 5 percet késik az asztala mellől. Ha egy ilyen titkárnő még saját eszközökkel is rendelkezik és az otthonát is úgy rendezi be, hogy onnan is tudjon intézkedni, ott a NAV nem fog munkaviszonyt megállapítani – foglalta össze az adószakértő.

Ruszin szerint egyébként a NAV számára a katázás minősítése nem célterület. Másrészt a NAV-nál lévő bizonyítási teher úgy véli, kétségessé teszi az ilyen átminősítések sikeres végig vitelét.

Emlékeztetett még arra is, hogy az EVA-nál a NAV sokkal tágabb bizonyításra jogosult, hiszen ott nincs “7 feltétel”, hanem elég a munkaviszonyra “jellemző” elemeket összegyűjteni, és ez ott még az áfa kapcsán is adóhiányt jelenthet a számlabefogadónál.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Boy is bullying by children at school
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.