Új magyar tagja lesz jövőre az Emberi Jogok Európai Bíróságának, mert lejár a most hivatalban lévő Sajó András megbízatási ideje. Három jelöltet kell állítanunk, közülük választják ki az európai országok, hogy ki csatlakozzon a strasbourgi testülethez. A kormánynak már megvannak a jelöltjei, de nem árulják el, hogy kik azok – írja az Átlátszó.
Várják a választ
A strasbourgi bíróság voltaképpen egy európai legfelsőbb bíróság – akinek a nemzeti bíróságok nem adnak igazat az ügyében, az még mindig reménykedhet abban, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága másképp dönt. A testület 47 ország 800 millió polgárának emberi jogai felett őrködik.
A hivatalos jelölés előtt még van egy kör: a Tanácsadó Panelnek nevezett bizottság nem nyilvános előzetes véleményt ad a kormányoknak a jelölni tervezett személyekről. A kormány ennek a testületnek már elküldte a három jelöltjének nevét, most a választ várják.
Kínos üzenet
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 2009-ben olyan határozatot hozott, amelyben azt javasolja a tagállamoknak, hogy minél nagyobb nyilvánosság mellett, kiszámítható szabályok mentén válasszák ki a bírójelölteket, hogy ezzel is növeljék a testület függetlenségét és tekintélyét. A határozatban az is szerepel, hogy ha a lista nem jelent igazi választási lehetőséget (például csak az egyik jelölt felel meg a követelményeknek), a közgyűlésnek el kell utasítani a listát, ahogy akkor is, ha a hazai kiválasztási folyamat nem volt tisztességes és átlátható.
A bírók nem csak a saját országukat érintő ügyekben ítélkeznek, hanem bármely ország ügyében eljárhatnak, így nem mindegy a többi országnak, hogy kit jelöl egy adott állam bírónak. Korábban a szlovák és az azeri jelölteket is visszautasították már alkalmatlanság miatt, ami azért is kínos, mert azt üzeni, hogy egy ország nem tud három olyan jogászt jelölni, akinek a szakértelme és függetlensége is megvan.
Döntéselőkészítő adat
Júniusban tizenegy magyar szervezet – köztük az Amnesty International, a Magyar Helsinki Bizottság, a TASZ és a Transparency International – tiltakozott Trócsányi László igazságügyi miniszternél amiatt, hogy a magyar kormány teljes titokban választotta ki azt a három jelöltet, akinek nevét elküldte a Tanácsadó Panelnek. A szervezetek szerint ez kockázatos is, mert már csak a titkolózás miatt is visszadobhatják a magyar bírólistát.
Az Átlátszó közérdekű adatigénylésére az igazságügyi minisztérium azt válaszolta, hogy „döntéselőkészítő adatról” van szó, így nincs lehetőség a bírójelöltek neveinek kiadására. Hozzátették, hogy a végleges, a Parlamenti Közgyűléshez benyújtott jelöltlistát nyilvánosságra fogják hozni.
A bírójelölés folyamatáról annyit árultak el, hogy „a magyar Kormány bírójelölési eljárása megfelel mind nemzetközi jogi kötelezettségeinek, mind az 1990 óta fennálló magyar gyakorlatnak”.
