Image: 73560741, Orbán Viktor miniszterelnök (Fidesz) beszél a parlament plenáris ülésén., Place: Budapest, Hungary, License: Rights managed, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com
Közélet

Orbán elitcseréje olyan káros, mint az EU pénze

Farkas György
Farkas György

újságíró, hírfőnök. 2016. 05. 26. 09:56

Egy konzervatív közgazdász kritikája.

A Fidesz legmeghatározóbb vonása a plebejus antikommunizmus. Ideológiává tette, hogy az ország minden bajáért a posztkommunista elit felel. Ezért kell a centralizáció és a teljes elitcsere, ami politikai stratégiaként érthető is, de társadalomképként problémás – mondja a legfrissebb Heti Válaszban Mike Károly. A közgazdász rombolónak nevezi, ha a politika folyamatosan a lapok újraosztásával foglalkozik, és az élet minden területén a politikai lojalitás írja felül a játékszabályokat.

A régi elit elleni harcnak volt jogos erkölcsi töltete, hiszen sosem fair, ha az elitpozíciókat nem igazi teljesítmény alapján birtokolják. A kérdés, hogyan vívjuk ezt a harcot: a lapok újraosztásával vagy a játékszabályok javításával. Persze a kettő mindig együtt van jelen, de nem mindegy, melyiken van a hangsúly.

Szerinte erős, vagyonos vállalkozói rétegre szükség van, több gazdag emberre viszont nincs, mert a gazdaság sikere nem azon múlik, mekkora a tőkeállománya. A jól működő, a valódi teljesítményt jutalmazó szabályrendszer biztosítja a tőke gyarapodását, nem az új elit mesterséges állami hizlalása.

Önmagában az, hogy sok a vagyonos ember, nem biztosíték semmire.

Két paradox

Paradox módon inkább árt a gazdaságnak, ha az állam politikai alapon segít erősödni egy nagytőkés réteget, amely egy válságban persze alulmarad azok ellenében, akik valódi versenyhelyzetben növekedtek. Szerinte az EU pénze nélkül talán baj lenne a rövid távú GDP-mutatókkal, de hosszabb távon az uniós forrásokat is inkább átoknak gondolja.

Paradox módon egy ország akkor jár jobban, ha nem kap kívülről túl sok támogatást, hanem saját erőből bővül. A régóta segélyezett afrikai országok elrettentő példák.

A magyar jobboldalnak végre ki kellene beszélnie, milyen rendet is akar, milyen szerepet szán saját szellemi hátterének. Élő, autonóm szellemi munka kellene.

Az értelmiség jobbos kritikája – hogy kibicként, felelősség nélkül a politikusoknak utasításokat adó figurák – jogos, ám meg kell mondanunk, hogy akkor milyen helyzetből is beszél a jobboldali szellemi ember.

Számára az a minta, ahogy Raymond Aron liberális-konzervatív filozófus leírta az ideális értelmiségit, aki

elfogadja a politikus autonómiáját, de következetesen el is mondja a véleményét.

Szerinte ez a karakter

ma jórészt hiányzik Magyarországon, ám a politikának is érdeke volna, hogy jelen legyen, visszajelzést, inspirációt adjon.

Mike Károly korábban a Kommentárban már jelezte, hogy a karosszékből még csak javaslatot sem lehet tenni arra, miként léphet túl a Fidesz a plebejus antikommunizmus ideológiáján. Ez meddő is lenne, de egy majdani ideológia nyersanyagául szolgálhat, ha a jobboldal szellemi megújulásának első lépéseként az erkölcsi ítélkezés súlypontját a sérelemmel teli múlt helyett a jelen társadalmi rendjére helyezik át, mivel a jó rend eszménye – ha volt is – mára elveszett a jobboldalon.

A közgazdász által elítélt elitcserét példázza a 101 legbefolyásosabb üzletember legfrissebb tablója.

Akkorát fordult ugyanis a világ egy év alatt, mint amikor az ellenzék átveszi a hatalmat. A Manager Magazin szerint Simicska Lajos és társai még annál is gyorsabban veszítik el befolyásukat, mintha új kormány alakult volna.

Orbán Viktor mindent megtesz egykori jó barátjának háttérbe szorításáért. Simicska és Nyerges ugyan nem esett ki a listáról, de ők voltak azok, akik a legtöbbet bukták egy év alatt.

Ugyanakkor egy pillanatok alatt milliárdossá vált polgármester (Mészáros Lőrinc), egy média- és kaszinóbirodalmat építő üzletember (Andy Vajna) és a láthatatlan kormányzati tanácsadó (Habony Árpád) is bekerült a tíz legbefolyásosabb üzleti döntéshozó közé. Ők olyan nagyágyúkhoz zárkóztak fel, mint a Richter vezetője, Bogsch Erik, az OTP elnök-vezére, Csányi Sándor vagy az FHB- és CEMP-elnök Spéder Zoltán. Az élvonalban maradt Demján Sándor, Garancsi István és Hernádi Zsolt is. Friss belépő a TOP 10-ben még Matolcsy György is.

Zsolt Péter szociológus (lapunk rendszeres szerzője) azt mondta a magazinnak, hogy a rendszerváltás első generációs elitje azért tűnt el, mert gazdasági tőkéje voltaképpen a korábbi politikai tőke átmentése volt, ami nem való a kirakatba. A Méltányosság Politikaelemző Központ kutatási igazgatója ezt a háttérbe vonulást szerencsétlennek tartja, mert így az a kép alakult ki, hogy

van a szörnyű elit, amely zsákmányként tekint a társadalomra. Ez a metszet viszont egyértelműen torz…

A szociológus szerint az összkép azért kaotikus, mert a közvagyon átjátszásából meggazdagodott kegyeltek, offshore-lovagok mellett van egy szinte teljesen ismeretlen, modern réteg, amelynek tagjai valóban tisztességesen gazdagodtak meg.

Birtokoljuk a Rubik-féle elitet, a Prezi-féle kreativitást, egy sereg tehetséges és szorgalmas vállalkozót, de itt van velünk a balkáni-keleti erőszakos fajta is.

Így summázta a szociológus, miért lehetetlen egységesen megítélni a rendszerváltás utáni elitet.

 

 

 

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.