Gazdaság

Spar: Azért bírságoltak a hatóságok, mert a nap végén megmaradt, eladatlan készlet nem volt elég nagy

Mohos Márton / 24.hu
Mohos Márton / 24.hu
Több száz bírósági eljárás van folyamatban, amelyekben a Spar kiskereskedelmi lánc kéri a bíróságtól az árstopos időszakban kiszabott bírsághatározatok felülvizsgálatát. Összességében milliárdos nagyságrendű bírságról van szó, a Spar szerint lényegében azért, mert a nap végén nem volt elég nagy az eladatlan készlet. Az Európai Unió Bírósága a Sparnak adott igazat, a Nagy Márton vezette  nemzetgazdasági tárca a családok védelméről és multi árdrágításról kommunikált.

Az Európai Unió Bírósága (EUB) az árstoppal kapcsolatos ügyben a Sparnak adott igazat a magyar állammal szemben a múlt héten. A Spar eredetileg a magyar bíróságon támadta meg annak a büntetésnek a jogosságát, melyet a hatóságok azért róttak ki rá 2023 májusában, mert az egyik vidéki üzletében nem találták megfelelőnek néhány árstopos áru raktárkészletét. A magyar bíróság az üggyel a luxembourgi testülethez fordult, és az EUB úgy ítélte meg, az uniós joggal ellentétes az a magyar rendelkezés, amely arra kötelezte a kereskedőt, hogy bizonyos mezőgazdasági termékeket meghatározott áron és előre meghatározott mennyiségben árusítson.

Megkérdeztük a Spart, értelmezésük szerint mivel jár az ítélet, kaphatnak-e kártérítést, és mi az a több száz magyar bíróság előtt lévő eljárás, amit közleményükben említettek. Az alábbi választ kaptuk:

A Spar Magyarország üzleteiben a hatósági áras időszak alatt az árstopos termékek elérhetőek voltak: a vásárlói igényeket a Spar kielégítette. A vonatkozó rendelet ugyanakkor a kereskedőket nemcsak arra kötelezte, hogy a hatósági áras termékeket rögzített áron árusítsák üzleteikben, hanem arra is, hogy ezekből a termékekből minimum a 2021. évben, illetve a tojás és a burgonya esetén a 2022-ben tartott készleteket tartsák abban az esetben is, ha a vásárlói igényeket ennél alacsonyabb készlettel is ki tudják elégíteni.

 

A fogyasztóvédelmi hatóságok folyamatosan ellenőrzéseket folytattak üzleteinkben, több száz esetben annak ellenére szabtak ki bírságokat a Spar Magyarországgal szemben, hogy a fogyasztói igényeket teljes mértékben kielégítette a társaság. A vállalat minden vásárlót kiszolgált üzleteiben a hatósági áras termékekkel, több – adott esetben további 10–20 – napra is elegendő készlettel rendelkezett ezekből a termékekből. A fogyasztói igényektől teljesen független és a későbbi megváltozott piaci viszonyok mellett már irreleváns korábbi referencia készletmennyiségeket azonban nem érte el. A Spar Magyarország úgy kapott tehát összességében milliárdos nagyságrendű bírságot, hogy a vásárlókat, a magyar családokat semmilyen sérelem nem érte üzleteiben, a hatósági áras termékekhez hozzá tudtak jutni.

 

Lényegében tehát azért bírságoltak a hatóságok, mert az üzletek raktáraiban a nap végén megmaradt, eladatlan készlet nem volt „elég nagy”.

 

A folyamatban lévő több száz bírósági eljárásban a Spar Magyarország a hatósági áras termékekre vonatkozó »készlethiány« megállapítása miatt kiszabott bírsághatározatok bírósági felülvizsgálatát kérte.

Megkerestük a Kormányzati Tájékoztatási Központot is, érdeklődtünk a döntés következményeiről, a kártérítés esélyéről és arról, hogy az állam fellebbez-e az EUB döntése ellen. A konkrét kérdésekre nem kaptunk választ, ehelyett átküldték a Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztérium közleményét, amely szerint

Az Európai Unió Bírósága az árdrágító multik oldalára állt.

„A kormány minden körülmények között a családok védelmében és az árak csökkentéséért fog küzdeni, és nem tűri meg azokat a vállalkozásokat, amelyek tisztességtelen eszközökkel próbálják megkárosítani a magyar fogyasztókat. A magyar gazdaságban csak azoknak a vállalkozásoknak van helye, melyek a fogyasztók érdekeit is szem előtt tartva, jó minőségű, elérhető árú termékeket biztosítanak a magyar családok számára. […] A kormány továbbra is határozottan fellép minden olyan vállalat ellen, amely indokolatlan extraprofitot próbál elérni vagy tisztességtelen magatartással károsítja meg a családokat” – fogalmaztak.

Emlékeztetőül: a kormány az árstopot 2022 elején vezette be több alapvető élelmiszer esetében, az akkori szabály alapján a termékeket csak a 2021. októberi áron lehetett értékesíteni. Az eredetileg három hónapra tervezett intézkedést az elszabadult infláció miatt végül másfél évig tartották érvényben. A kormány az árstopot 2023 júliusában szüntette meg, de az érintett terméket az aktuális beszerzési árnál magasabb áron továbbra sem lehetett értékesíteni. Ez a rendelet idén júliusban veszítette hatályát, akkor ért véget teljesen az árstop.

A kiskereskedelmi láncokat megviselte a különadó és az árstop, 2023-ban többségük veszteséges lett. A mérlegek alapján úgy fest, a Spar sínylette meg a legjobban az intézkedéseket, 2022-ben 13,1 milliárd, tavaly 18 milliárd forint veszteséget könyvelt el. A Spar Austria csoport vezérigazgatója, Hans Reisch hangot is adott az elégedetlenségnek. Egy szaklapban azt nyilatkozta, hogy a magyar kormány különadókkal és árbefagyasztással „zaklatja” a nagy élelmiszerláncokat, ezért a cég nemcsak feljelentést tett az Európai Bizottságnál, hanem átszervezte a magyarországi érdekeltségét úgy, hogy „kisajátításbiztos” legyen.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik