Budapest, 2015. június 1.
Az alkotmánybírák bevonulása az Alkotmánybíróság (Ab) nyilvános határozathirdetésén 2015. június 1-jén. Az Ab kimondta, hogy alkotmányellenes az állami földvagyonról szóló törvény nemzeti parkokkal kapcsolatos módosítása. A felső sorban Salamon László, Kiss László, Lenkovics Barnabás elnök, Juhász Imre és Dienes-Oehm Egon, lent balról Czine Ágnes és Varga Zs. András (b-j).
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Közélet

Még a nyári szünet előtt eldőlhet, alkotmányos-e a kvótareferendum

Farkas György
Farkas György

újságíró, hírfőnök. 2016. 05. 16. 11:08

A kormány népszavazási kezdeményezésével kapcsolatos indítványokról az Alkotmánybíróság (Ab) várhatóan még az ítélkezési szünet előtt dönt

Bitskey Botondot, az Ab főtitkárát az MTI azért kereste meg, mert megérkezett a Magyar Liberális Párt (MLP) elnökének alkotmányjogi panasza a testülethez. A Fodor Gábor által jegyzett indítvány a Kúria május 3-án közzétett döntését támadta meg, amely szerint lehet népszavazást tartani a kormány által megfogalmazott kérdésről. A kormány népszavazási kérdése így szól.

Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?

Az Országgyűlés május 10-én elrendelte a kormány által kezdeményezett népszavazást. A népszavazás kitűzéséhez és megtartásához vezető jogi folyamatról, a lehetséges jogorvoslatokról és eljárási határidőkről Bitskey Botond azt mondta: a népszavazást jogi szempontból megengedő kúriai döntést, illetve a népszavazást elrendelő országgyűlési határozatot is meg lehet támadni az Ab-n, de a kétféle eljárás teljesen eltérő.

A kúriai döntéssel szembeni alkotmányjogi panaszra vonatkozó általános szabályok szerint az ügyben érintett személy fordulhat az Ab-hez, ha a döntés az alaptörvényben biztosított jogát sérti. Ekkor az alkotmányjogi panasz benyújtására a döntéstől számított 60 napjuk van az érintetteknek. Ez a határidő július legelején jár le. A panasz befogadhatóságával összefüggő lényeges kérdés lehet, hogy kinél merül fel alapjogsértés a kúriai döntés miatt, kinél állapítható meg az érdemi elbíráláshoz szükséges érintettség.

Az alkotmányjogi panasszal kapcsolatos befogadási eljárásra – azaz, hogy egy indítvány alkalmas-e egyáltalán érdemi vizsgálatra – az ügyrend szerint 120 napja van a testületnek. Ha az Ab úgy dönt, hogy a panaszt érdemben vizsgálja, további 180 napon belül kell elkészülnie az első határozattervezetnek. Az érdemi döntésre nem szab határidőt az ügyrend.

A május 10-ei országgyűlési határozat ellen – amely elrendelte kormány által kezdeményezett népszavazást – ugyanakkor a közzétételétől számított 15 napon belül, május 25-éig lehet jogorvoslattal élni az Ab-nél, a testület pedig az azt követő 30 napon belül – június 24-éig – köteles érdemi döntést hozni. Ebben az esetben az indítványt bárki benyújthatja, de a kérelem nem irányulhat a népszavazási kérdés tartalmát érintő felülvizsgálatra. Az Ab csak azt ellenőrizheti, hogy a Kúria hitelesítő döntése és a népszavazás parlamenti elrendelése között nem történt-e olyan lényeges változás, ami alapján az Országgyűlés határozata alkotmány- vagy törvénysértő. Ebben a hatáskörében az Ab még nem járt el. A főtitkár jelezte: ilyen indítvány a mostani ügyben sem érkezett eddig.

Arra a felvetésre, hogy az alkotmányjogi panaszok elintézésére vonatkozó határidők miatt a népszavazást közvetlenül megelőző időszakban vagy akár utána is megszülethetne egy az alkotmányjogi aggályoknak esetlegesen helyt adó Ab-döntés, Bitskey Botond hangsúlyozta: ezt a helyzetet a testület mindenképpen megelőzné. Fodor Gábor a kúriai döntést támadó indítványában elsősorban arra hivatkozik, hogy a kormány kérdése uniós hatáskörbe tartozik, ezért nem lehet róla népszavazást tartani. (Ezzel a problémával foglalkozott a Kúria a május 3-ai határozatában és úgy döntött, hogy a parlament hatáskörébe tartozik a kormány által megfogalmazott kérdés.)

Az MLP elnökének indítványa felvetette azt is, hogy a Kúria határozata sérti az indítványozónak azt az alaptörvényben biztosított jogát, hogy az alapvető jogokat biztosító államban éljen, továbbá “a népszavazás elrendelésével – sikerétől függetlenül is – kétségessé válhat Magyarország európai uniós tagsága”. Az indítvány szerint ugyanis ha a népszavazás eredményes és érvényes lesz, és a nemek győznek, akkor az uniós szabályozással ellentétes helyzet alakulhat ki, ami kétségessé teheti Magyarország uniós tagságát.
“A hitelesített kérdés szerint (amennyiben a többség nemmel szavaz) meghatározott mennyiségű (kb. 1300) menekültügyi eljárás Magyarországra történő áttételéhez az Országgyűlés hozzájárulására lenne szükség” – olvasható az MLP elnökének indítványában.

A kötelező menekültkvóta ügyében más eljárások is folyamatban vannak. Magyarország az Európai Unió Bíróságán támadta meg tavaly decemberben az úgynevezett kötelező kvótadöntést. A luxembourgi testület általában egy-két év alatt hozza meg határozatát.

Szintén 2015 decemberének első napjaiban fordult alkotmányértelmezést kérve az Alkotmánybírósághoz Székely László ombudsman az uniós kvótarendszer, a menekültek tömeges áthelyezésének lehetősége miatt. Ő többek között azt vetette fel, köteles-e Magyarország uniós parancsra más tagállamban jogszerűen tartózkodó menedékkérők jelentős csoportjából – egyéni vizsgálat nélkül – áthelyezést lehetővé tenni, ha erre nem adott át hatáskört az uniónak és ez az intézkedés emberi jogi tartalmában erőteljesen aggályos.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.