Röszke, 2015. szeptember 14.
Katonák építik az ideiglenes biztonsági határzárat Röszke határában, a magyar-szerb határon, a Horgos-Röszke vasútvonal átjárójánál 2015. szeptember 14-én.
MTI Fotó: Mohai Balázs
Közélet

Még nincsenek itt, de hetek múlva ezrek érhetik el a magyar határt

Angel Marianna
Angel Marianna

újságíró. 2016. 03. 09. 19:07

Szerdán a belügyminiszter bejelentette: az egész országra kihirdetik a migrációs válsághelyzetet. Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő szerint a kormányzat hónapokig kivárt, elmaradt a szisztematikus felkészülés, most pedig kapkodnak. Nincs elég katona, nincs elég felszerelés és diplomáciailag sem készültünk fel arra, ha tényleg jön a baj. De még meg lehetne oldani a lehetetlen helyzetet.
Tarjányi Péter szerint nincs elég ember és nincs elég eszköz a déli, illetve keleti határszakasz védelméhez. A kormányzat hónapokig kivárt, elmulasztotta a szisztematikus felkészülést, miközben heteken belül megindulhat több ezer ember a görög-macedón határról.
Korábban a témában:

Szerda délelőtt Pintér Sándor belügyminiszter bejelentette: a kormány migrációs válsághelyzetet hidetett az egész ország területére, ennek keretében megerősítik a határok védelmét, utakat építenek a katonaság számára és táborokat hoznak létre, hogy az esetlegesen elfogott migránsok megfelelő körülmények közé kerüljenek. A Helsinki Bizottság pedig nem sokkal a bejelentés után felszólította a kormányt, hogy vonja a vissza a jogtalan döntést.

Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértőt arról kérdeztük: valóban veszély fenyegeti-e az országot, ha igen, mikor kell migrációs nyomásra számítanunk és van-e olyan állapotban a magyar rendőrség, illetve katonaság, hogy megvédjék határainkat.

A bizonságpolitikai szekértő szerint jelenleg közvetlen, a következő 3-5 napban esedékes veszély nem fenyegeti Magyarországot, a hétfői EU-Törökország csúcs elvetélt reményei, a távoli jövő ködébe vesző megegyezés azonban komoly hatással lesz az országra. Tarjányi Péter azzal számol, hogy a török fél teljesíthetetlen követelései miatt a menekültek szűrése, feltartóztatása kapcsán nem is lesz megegyezés, így a menekülttömeg egyre hatalmasabbá duzzad Görögországban. (Jelenleg a görög-macedón határnál 16 ezer ember várakozik.)

Az embercsempészek alternatív útvonalakat fognak keresni és találni. A menekült- és migránstömeg meg fog jelenni a Balkánon keresztül Európában, ez szinte biztos

– szögezi le Tarjányi Péter, aki azonban tartózkodóan nyilatkozik azzal kapcsolatban, hogy a migrációs vészhelyzetet valóban szükséges volt-e az ország egész területére kihirdetni. A mai, meglehetősen hirtelen bejelentést már csak azért is furcsállja, mert a nemzetbiztonsági szolgálatok, illetve a rendőrség az utóbbi hónapokban – bár a migrációs nyomás jelentősen nagyobb volt, mint most – nem tartották szükségesnek az intézkedéscsomag bevezetését országos szinten.

Valódi felkészülés helyett kerítésépítés

A szakértő szerint az, hogy a kormány a szlovén, horvát és szerb határintézkedésekkel indokolja a válsághelyzet kihirdetését, azt jelenti, hogy a határon felállított kerítés nem állította meg az embertömeget, egyszerűen csak a kisebb ellenállás irányába – a Szlovénián, Horvátországon és Ausztrián át Németországba vezető útra – terelte a migránsokat. Tarjányi Péter emlékeztet: német sajtóinformációk szerint Németország és Ausztria közös határzárról egyeztet tavaly szeptember óta, a szlovén, horvát és osztrák szigorítások ennek első lépései lehetnek.

Röszke, 2015. szeptember 10.
Migránsok lépik át a magyar-szerb határt az épülő ideiglenes határzár mellett Röszke térségében 2015. szeptember 10-én reggel.
MTI Fotó: Ujvári Sándor
Fotó: MTI/Ujvári Sándor

Pillanatok alatt kiderült, hogy ha ez a zárás megtörténik, a magyar kerítés önmagában nem lesz elrettentő erejű

– magyarázza Tarjányi Péter, aki hozzáteszi: a kerítéstől annyira nem rettennek meg az embercsempészek, hogy a lezárás utáni alternatív szállítási útvonalként – Bulgárián és Románián keresztül – ismét Magyarországban gondolkodnak. Ez persze nem lesz ennyire egyszerű, hiszen a bolgár-román határon folyik a Duna, azonban az embercsempészek miatt a teljes magyar déli, illetve keleti határszakasz veszélyben lehet.

De nem holnap, hanem a következő hónapokban. Azok, akik miatt a kormány kihirdette a migrációs válsághelyzetet, még nincsenek itt. Hetekbe telhet, míg elérik a magyar határt.

Kapkodással leplezik a mulasztást?

A veszély tehát reális, csak éppen nem most és nem az ország teljes területén. Tarjányi Péter szerint a kormányzat nem volt előrelátó, az ország elmulasztotta a szisztematikus felkészülést arra az esetre, ha az uniónak nem sikerül megállapodnia Görögországgal, illetve Törökországgal. Mint mondja,

a kormányzat kivárt, az események kedvezőtlen fordulatott vettek, amit pedig most látunk, az nem más, mint kapkodás. Igyekeznek kompetenciát mutatni, arról akarják meggyőzni a közvéleményt, hogy a kialakult helyzetet dinamikusan kezelik. Pedig lemaradtunk az események mögött.

Tudomásul kell venni, hogy Magyarország létszámoldalról nem tudja megvédeni a déli és keleti határszakaszt. A román, szerb, horvát és szerb határ összesen 1074 kilométer hosszú, teljes egészében sík, nyílt terep. Ez a mi Égei-tengerünk: ott szigetek vannak, nálunk pedig olyan domborzattal találkoznak a migránsok, ahol nem kell sem hegyeken, sem folyókon átverekedni magukat.

Tarjányi Péter hangsúlyozza: ezt az 1074 kilométert kellene a rendőrségnek és a hadseregnek őriznie úgy, hogy a hadsereg teljes 25 ezer fős állományából a valódi, végrehajtói egységekben mindössze 7-9 ezer ember szolgál. Ehhez jön az a 4-5 ezer fő, akit a rendőrség mozgósítani tud, ráadásul tárgyi feltételekkel: autókkal, helikopterekkel is cudarul állunk.

Röszke, 2015. szeptember 14.
Katonák a magyar-szerb határon, az ideiglenes biztonsági határzár mellett, a Horgos-Szeged vasútvonal közelében, Röszke térségében 2015. szeptember 14-én.
MTI Fotó: Mohai Balázs
Fotó: MTI/Mohai Balázs

A szakértő szerint ezért lett volna szükség arra, hogy az elmúlt hónapokban nyugati szomszédainkkal, illetve a visegrádi négyekkel megállapodást kössünk és kidolgozzunk egy olyan közös megoldást, amivel komoly rendőri, illetve katonai erőket tudunk mozgósítani akkor, amikor baj van. Ez nem történt meg, bár az MTI időről-időre beszámolt arról, hogy a régió országaiból kisebb rendőri csapatok érkeztek – szinte csak mutatóba – a magyar határhoz.

A jelenlegi helyzetre nem a válsághelyhelyzet kihirdetése a megoldás. Az nem segít, hogy a válsághelyzetre kivatkozva fel lehet függeszteni a közbeszerzéseket, illetve a katonák megállíthatják a járműveket. A menekültek még nincsenek itt, sőt: lehetséges, hogy csak hetek múlva érnek el hozzánk

– mondja Tarjányi Péter, aki a jelen feladatival kapcsolatban úgy látja: az országnak fel kellene készülnie egy vészforgatókönyvre, óvatosabban kellene fogalmazni és el kellene hagyni a rendeleti szabályozást. Ami eredményt hozhatna, az a nemzetközi együttműködés: még lenne lehetőség segítséget kérni Lengyelországtól, Csehországtól, Szlovákiától, sőt, Németországtól és Ausztriától is.

A térség határőrizeti szerveinek közös fellépése volt az egyik tétje a hétfői EU-csúcsnak. Ott nem tudták közös cselekvéssé kovácsolni a tagországok egyre erősödő félelmeit. Orbán most szépíthetne.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind