Közélet

Három részre szakadt ország

Farkas György
Farkas György

újságíró, hírfőnök. 2016. 03. 02. 07:59

A Policy Agenda szerint a Fidesz salgótarjáni veresége után sem változtak az erőviszonyok a kistelepüléseken.

A salgótarjáni időközi polgármester-választás eredménye, főként a különbséget tekintve, meglepetést hozott. Noha a közvélemény-kutatások szerint jelentős a kormánypártok előnye, egy megyei jogú városban 10% feletti vereséget szenvedtek. A 2014 óta lezajlott időközi választások eredményeit vizsgálta meg a Policy Agenda, hogy kiderüljön, mi változott két év alatt. Az elemzés visszaidézi, hogy a  2014-es országgyűlési, európai parlamenti választások idején az ország településtípusok alapján három részre szakadt a politikai preferenciák tekintetében:

·               Budapest;

·               megyei jogú városok és 20 ezer fő feletti városok;

·               20 ezer fő alatti városok és községek.

Három részre szakadt ország

Ez a „három” Magyarország az eltérő szociális és gazdasági helyzet, érdekérvényesítő képesség és a kommunikációs lehetőségek miatt szakadt el egymástól, és ez a politikai erők támogatottságában is komoly eltérést jelentett. Az adatok akkor azt mutatták, hogy a baloldal támogatottságának gyengülése nem volt általános. A 20 ezer fő feletti településeken képesek voltak komoly erőt felmutatni a baloldali pártok, de a 20 ezer fő alatti településeken egyértelműen a harmadik erővé estek vissza. A Jobbik számára ez fordítva volt igaz. Budapesten és a nagyvárosokban nem volt képes jelentős támogatottságot felmutatni, míg a kistelepüléseken második erővé lépett elő.

Az időközi választások mérlege

2014 óta 98 településen tartottak időközi önkormányzati választást, és három választókerületben országgyűlési képviselő választást. Ezek nagy részében függetlenek, vagy helyi civil szervezetek jelöltjei mérkőztek egymással. A pártok maximum indirekt támogatásukat fejezték ki a nekik szimpatikus indulók felé, de „nevükre” nem vették őket. Az időközi országgyűlési választások abszolút vesztese a Fidesz. Egyetlen helyen sem tudott győzni. A Jobbik Tapolcát, az MSZP és a hozzá csatlakozó pártok Újpestet hozták el. A veszprémi választásokon egy független jelölt nyert, őt támogatta a baloldal, bár a nevük nem volt a szavazólapon.

Az önkormányzati választásokon a Fidesz 13 településen indult és ötször győzött. A Jobbik 17 helyen indult, és 4 településen (ebből Tapolcán egyszerre 4 egyéni választókerületet hozott el) volt képes győztes lenni. A baloldali jelöltek viszonylag bátortalanok voltak, csak 6 településen mérettették meg magukat. Ebből kettő volt a főváros egy-egy kerületében kiírt önkormányzati képviselő-választás, azokon  magabiztosan nyertek.

Salgótarjánban változott valami?

A salgótarjáni polgármester-választás nyilvánvaló siker a baloldalnak, és megmutatta, hogy nagyobb városokban képes a kormányellenes hangulatot meglovagolni, és maga mellé állítani. A Policy Agenda a részletes adatokat érdekesnek nevezi, hogy a 40 szavazókörből ötben a Fidesz jelöltje nyert, további ötben pedig 5% alatti különbség volt a baloldal javára (összességében 12% volt a különbség). Ezek a körzetek ugyanakkor inkább a külterületi, kisfalvas jellegűek.

Az elemzés szerint ebből ugyan nem lehet országos következtetéseket levonni, de erősödni látszik az a kép, hogy a baloldal nem tudott áttörést elérni a kistelepüléseken, sem szervezeti értelemben, sem támogatottságában. Vagyis a Fidesz ugyan nem lehet nyugodt, hiszen láthatóan van egy aktív, kormányellenes réteg, de a választók településtípusonként más pártban találják meg a kormányváltó többséget. Ez képes lehet néhány helyen veszélyeztetni a kormánypártokat, de kormányváltásra egyik tömb számára sem elég a mostani helyzet.

Mi hozhat változást?

Ugyan a baloldal úgy tűnik, jól el van azzal a vitával, hogy ki-kivel fog vagy nem fog össze, de valójában a kérdés álkérdés egyelőre. A Policy Agenda szerint az a fő probléma, hogy 2014 óta egyik baloldali párt sem tudott a kistelepülések számára értelmezhető üzenetet megfogalmazni. Maximum abban reménykedhetnek, hogy a kormányellenes hangulat melléjük állítja a szavazókat. Ezzel viszont az a gond, hogy a Jobbik hasonlóan gondolkodik, és üzenetei hatékonyabbak egy kistelepülésen, ahol jobban el tudja halászni a protestszavazókat.  Számukra továbbra is az okoz nehézséget, hogy nem tudnak „megtelepedni” a 20 ezer fő feletti településeken.

 

 

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.