A Magyarországon élő bevándorlók között két és félszer annyi a diplomás, mint a magyarok körében, közülük mégis minden ötödik alacsonyabb végzettséget igénylő munkakörben dolgozik – írja a KSH adatai alapján a Magyar Nemzet.
Sokan már legalább egy évtizede itt élnek
A statisztikai hivatal a Magyarországon több évre letelepedő, EU-n kívülről érkező bevándorlók adatait vizsgálta. Eszerint körükben nagyobb a férfiak aránya, mint a teljes népességben, ez főleg az Afrikából származókra jellemző, ahonnan gyakran a családok férfi tagjai indulnak el, a jobb európai élet reményében. A 25-54 évesek aránya a harmadik országbeliek közt 54 százalék, míg ez az arány a hazai népességben nem éri el a 42 százalékot.
A megkérdezettek 38 százaléka kevesebb, mint öt éve van nálunk, negyedük csak 1-2 éve. 43 százalék viszont már több, mint egy évtizede tartózkodik itt. Oroszországból, Ukrajnából, Kínából és Vietnamból az egyre erősebb kapcsolati háló révén folyamatosan érkeznek további bevándorlók.
Nagyon kevés a nyugdíjas bevándorló
A férfiak 41 százaléka mondta azt, hogy munkavállalási célból jött Magyarországra, nagyobb részük konkrét munkalehetőség miatt érkezett. 28 százalék tanulmányi célból van nálunk. Ezzel szemben a nők körében a leggyakoribb ok a családegyesítés (41 százalék). A harmadik országból érkezők 7,7 százaléka anyanyelvi szinten tud magyarul, 15 százalék egyáltalán nem beszéli a nyelvünket.
A vietnamiakra és a kínaiakra az aktív munkaerőpiaci részvétel jellemző, ezzel szemben az ukránok és oroszok aktivitási aránya alacsonyabb a magyar népességnél. A 15-74 éves harmadik országbeliek 39 százaléka inaktív, több mint felük azért nem dolgozik, mert tanul, míg az inaktív magyaroknak csak negyedére igaz ugyanez. A hazai népességben az inaktivitás leggyakoribb oka a nyugdíj (51 százalék), míg a bevándorlók körében csak 15 százalék a nyugdíjasok aránya.
