Budapest, 2015. november 20.
Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Rádió stúdiójában, mielõtt interjút ad a Kossuth Rádió 180 perc címû mûsorában 2015. november 20-án.
MTI Fotó: Máthé Zoltán
Közélet

Orbán: itt nincs szükség érvekre

Tóth Richi
Tóth Richi

Na, ugye. 2015. 11. 20. 07:59

A kormányfő a közrádióban kijelentette, nem tudhatjuk, hány terrorista van Európában, de azt tudnunk kell, hogy veszélyben vagyunk.

A legfrissebbel kezd a miniszterelnök: Paks. Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított a bővítés ügyében, mi következik most?

Megyünk tovább, előre, Paks az olcsó áram záloga Orbán szerint. „Magyarország nemzeti érdekei közé tartozik az atomerőmű működése. Olcsó áram = Paks.”

Lehet azt mondani, hogy kettős mérce, de én nem puffognék, utal Orbán arra, hogy atomerőművet Európában rég nem tendereztettek meg, majd hozzáteszi, „ahol hús van, ott légy is van.”

„Veszélyben vagyunk”

„A terrortámadás bekövetkezte után a gondolkodásmódunkat meg kell változtatnunk”, utal a párizsi eseményekre. „A biztonságnak elsőbbségnek kell adni”, más nézőpontból kell nézni a menekültkérdést szerinte.

Orbán szerint, ha háborúban állunk, márpedig abban állunk, akkor nem lehet ellenőrizetlenül beengedni a menekülteket Európába. A kormányfő szerint itt nincs szükség érvekre, tény, hogy a bevándorlás és a terrorizmus között van összefüggés.

„Nem tudjuk, hányan vannak itt, tudnunk kell, hogy veszélyben vagyunk.”

A radikális pártok eddig is kimondták ezt, a miniszterelnök szerint a mérsékelt középerőknek is így kell tenniük.

„Az igazmondást nem szabad átengedni a radikálisoknak.”

A titokszolgálati, terrorelhárító erőktől folyamatosan kap jelentést, azt mondja, az ő asztalára is tettek le olyan jelentéseket, hogy jelen van a terrorveszély, de „Magyarország egyelőre nem tartozik a célpontok közé.”

Mini-Schengen

Küszöbön áll a riporter szerint az európai szétaprózódás, de Orbán még nem kongatná a vészharangokat. „De alapvető dolgokat kell újragondolnunk”, szerinte hozzá kell nyúlni az alapszerződésekhez, ilyen a schengeni szerződés is.

„Ha nem akarjuk, hogy a bevándorlás lerontsa a közbiztonságot, új szabályokra van szükség”, tehát újra kell gondolni az EU-t.

A miniszterelnök szerint az a legnagyobb baj Schengennel, hogy valakik (például Magyarország) betartják, míg mások nem.

EU-s kvóták

„Nem állok nyerésre”, vallja be Orbán az uniós kvótarendszerről, de kijelenti: meg kell támadnunk és el kell lehetetleníteni. Mivel a bevándorlók között nem kis számban vannak terroristák, őket ne terítsék szét a kontinensen, ez a magyarok elemi érdeke.

Az esetleges német visszatoloncolásokról elmondja, hogy szerinte Magyarországra senkit nem fognak közvetlenül visszatoloncolni. A megoldást is elárulja, vissza kell vinni őket oda, ahol beléptek. Ez Görögország.

Szerencsétlenek nem lebeghetnek a levegőben, mint Mohamed koporsója.

Egészen addig kell a menekülteknek Görögországban maradnia, amíg nem rendeződik az afgán és a szír helyzet. De akik Pakisztánból jöttek például, azokat oda kell visszavinni, mert egy gazdag és biztonságos ország.

Le kell számolni az illúzióval

Ha a gyerek köhög, elő kell venni a Fagifort.

Orbán szerint van egy csoda bla-bla Európában, ami a közös EU-s megoldást jelenti, a menekültkérdésben is. De ebben az esetben nemzeti szinten, minden országnak saját magának kell rendeznie ezt a problémát. A csütörtöki NATO-megbeszélésről nincsenek jó hírei, nincs biztos sikerre utaló jel.

Kártérítés

Az Ab megsemmisítette a Quaestor-törvény egyes részeit, Orbánék ezt a döntést tiszteletben tartják, általános kártérítés helyett át kell térni a pontos elszámolásra a kormányfő szerint, amin egy rakás jogász dolgozik.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.