Közélet

Lengyel, magyar: két jó barát, már a menekültügyben is

24.hu
24.hu

hírgyáros. 2015. 11. 10. 06:11

Lengyelország eleget tesz menekültügyi kötelezettségeinek, de ez irányú politikájának alapja a menekültstátusért folyamodók kérvényeinek egyéni elbírálása lesz, és látatlanban nem egyezik bele semmiféle uniós kvótarendszerbe, nyilatkozott Witold Waszczykowski, az új lengyel kormány leendő külügyminisztere.

Waszczykowski, akit hétfőn mutattak be az októberi parlamenti választások nyomán alakuló lengyel kormány külügyminisztereként, a TVN24 hírtelevízió egyik esti műsorában ismertette az új kabinet külpolitikájának alapelveit. Ennek keretében utalt az előző lengyel kormány által vállalt azon kötelezettségre is, amely alapján Lengyelország 2016 elejétől 6,5 ezer migránst fogadna be más uniós tagállamokból.

A kormányt alakító nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) politikusa kiemelte a Németországgal fenntartott “nagyon jó kapcsolatok” fontosságát, különösen gazdasági téren. Ugyanakkor megjegyezte: néhány kérdésben “nyugodt, türelmes” diplomáciát kell folytatni Berlinnel szemben, illetve Németország “meggyőzésére” van szükség. E kérdések között Waszczykowski a közép-európai térség biztonsági helyzetét és a klímapolitikát említette, valamint azt, hogy Németország energiapolitikája “szembemegy gazdasági érdekeinkkel”.

Németország migrációs politikájáról beszélve a politikus elmondta: nem veti Angela Merkel kancellár szemére az általa képviselt irányvonalat, mégis úgy látja, hogy a német kancellár “ez ügyben hibázott”, mivel nem különbözteti meg a menekülteket és a bevándorlókat, “Németország kapuját mindenki előtt megnyitotta”.

Nemzetközi szervekhez fordulnak

Waszczykowski hangsúlyozta, hogy Lengyelországnak nem kötelessége a gazdasági bevándorlók befogadása, mivel maga is “a gazdasági emigránsok millióival látja el Európát”, és a lengyel munkapiac nem bírna el nagyobb bevándorlási hullámot. A politikus emellett úgy látja: az európai menekültelosztási folyamat során figyelembe kellene venni az ukrán állampolgárokat is, akiknek Lengyelország eddig több mint félmillió tartózkodási engedély adott ki.

Az első külföldi útjai iránt érdeklődő újságírói kérdésre válaszolva Waszczykowski hangsúlyozta “a szélesebb értelemben vett” térségünk fontosságát, lehetséges célpontnak sorolva fel Stockholmot, Bukarestet és Ankarát.

A barátokat a közelben, az ellenségeket pedig sehol sem kell keresnünk, fogalmazott.

A lengyel-orosz kapcsolatokat a leendő külügyminiszter rossznak minősítette, megjegyezve, hogy Oroszország “Lengyelországgal és az egész európai térséggel való kapcsolatainak kulcsa Moszkvában van”. Waszczykowski azt mondta, Oroszország Grúziával, majd Ukrajnával szemben is háborút indított, “és most Szíriában egy harmadikat is folytat”. Mindazonáltal aláhúzta, hogy “szó sem lehet a lengyel-orosz kapcsolatok megszakításáról”.

A politikus kilátásba helyezte, hogy Lengyelország nemzetközi szervekhez fordul a 2010-es szmolenszki légikatasztrófát vizsgáló orosz nyomozás késlekedése miatt.

A 90-es évektől diplomataként, a PiS 2005-2007-es kormányzása idején külügyi államtitkár-helyettesként dolgozó Waszczykowski biztonságpolitikai szakértőként is ismert, az amerikai Oregoni Egyetemen és a svájci Genfi Biztonságpolitikai Központban diplomázott, 2008-ig Lengyelország főtárgyalója volt a rakétavédelmi pajzs ügyében az Egyesült Államokkal folytatott megbeszélések során.

A PiS kormánya várhatóan november végéig lép hivatalba.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2016. május 17.
Polt Péter legfőbb ügyész (b) és Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. május 17-én.
MTI Fotó: Illyés Tibor
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.