disznóvágás (disznóvágás)
Közélet

Az Orbán-kormány vörös posztója lett a vörös húsokat bíráló jelentés

Farkas György
Farkas György

újságíró, hírfőnök. 2015. 10. 28. 09:22

Lobbit sejt az agrárminiszter a WHO dokumentuma mögött, amely a húskészítmények rákkeltő hatását taglalta.

Az Egészségügyi Világszervezet szerint “valószínűleg” a vörös hús is rákot okoz. “Az eredmények igazolják a jelenleg érvényben lévő közegészségügyi ajánlásokat, amelyek a húsfogyasztás korlátozására intenek” – mondta a minap a kutatást végző párizsi székhelyű Nemzetközi Rákkutató Központ (IARC) igazgatója. Az ügynökség a vörös húsok közé sorolta a sertést, a marhát, a borjút, a bárányt, a birkát, a lovat és a kecskét, és az olyan feldolgozott hústermékeket, mint a bacon, a kolbász és a felvágott.

Fazekas Sándor miniszter a jelentés hátterében egyes gazdasági szereplők érdekét sejti, szerinte teljesen alaptalan az Egészségügyi Világszervezet rákkutató intézetének tanulmánya. A hirado.hu-nak a tárcavezető azt mondta: a háttérben valamely gazdasági, kereskedelmi lobbi húzódhat meg, a WHO pedig jobban tenné, ha az egyes húsfajták kritizálása helyett a génmódosított (GMO) termények visszaszorításával foglalkozna ilyen lelkesen. A jó minőségű vörös húsoknak és a belőlük készült termékeknek helye van az emberek asztalán, ezért a sertéshúsfogyasztás melletti magyar kampány folytatódik.

Ármány és ártány, merénylet a sertéságazat ellen

A kiemelt programokért felelős miniszteri biztos a portálnak azt mondta, 25 éve „hasonló merénylet érte a magyar sertéságazatot”, akkor is azt mondták, hogy a disznóhús egészségtelen, tele van koleszterinnel, rákot okoz. A sertés démonizálása miatt a 43-44 kilós évi fejenkénti fogyasztás pár évtized alatt 24-25 kilóra esett. A baromfihús-eladás nőtt – ma már egy szinten van a sertéshúséval –, de így is csökkent a húsfogyasztás, mert a marhahúsból 9-ről évi 3 kilóra esett vissza a fejenkénti éves adag. Utóbbiban nem a propaganda, mint inkább az ár és az étkezési szokások játszottak szerepet – tette hozzá Horváth István.

A miniszteri biztos szerint a mostani “támadás” szinte a semmiből jött, teljesen szakmaiatlan, félrevezető, demagóg. A WHO-jelentés mögött olyan jelentős gazdasági szereplők állhatnak, amelyek nem követhető pályán előállított termékekkel foglalkoznak. A ’90-es évek elején minden arról szólt, hogy a sertészsírt váltsa fel az étolaj, a margarin. Ezek olyan áruk, amelyek nem követhető termékpályáról származnak, kevesebb velük a „macera” – fogalmazott a miniszteri biztos, aki a WHO-jelentés mögött az ipar és az állattenyésztés közötti konkurenciaharcra is utalt.

Kinek a kockázata?

Korábban a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács titkára, Menczel Lászlóné is azt közölte, a magyar sertéstartás alkalmazkodott az elvárásokhoz, a zsírtartalom a minimálisra csökkent. Több vizsgálat is kimutatta, hogy a sertéshús fehérjében gazdag, koleszterint jóformán nem tartalmaz, a WHO-jelentés tudománytalan. Ennél óvatosabb volt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), amely szerint az egészség megőrzésének része a mértékletes húsfogyasztás.

A Nébih előzetesen nem ismerte a WHO állásfoglalását, de tanulmányozza az abban foglaltakat. A tanulmányt körültekintően kell értékelni, a kockázat mellett a húsfogyasztás jótékony hatásait is figyelembe kell venni. Martos Éva, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OGYÉI) főigazgató-helyettese az MTI-nek azt mondta, régóta tudható, hogy a különböző füstölt termékek, a kolbász, szalonna fogyasztása kockázatot jelent egyes daganatos betegségek szempontjából.

Kit érdekel?

Vajon mennyire vesszük ezt komolyan? Katz kolléga az utcán kérdezősködött.

A szakember egyébként úgy vélte, a húsféleségek közül a vörös hús is belefér az étrendbe, de nem ez az elsősorban ajánlott. Az egészséges étrend alapjai: a teljes kiőrlésű gabonafélék, a zöldségek, a gyümölcsök, a tej és a  tejtermékek. A húsok és húskészítmények ebbe nem tartoznak bele. Erdélyi-Sipos Alíz, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének főtitkára azt nyilatkozta a távirati irodának, hogy a feldolgozott húskészítményeknek és a vörös húsoknak van helye az étrendben, de mértékletességre kell törekedni.

Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) dietetikusa az M1 műsorában azt mondta, nincs is újdonság a WHO jelentésében. Miháldi Kinga szerint a most megjelent információk eddig is tudhatók voltak. A húsok esetében a tartósítási eljárások miatt vetődhet fel a probléma. Szerinte “nem mindennap kell kolbászt enni”, a mértékletesség és a változatosság a fontos, más kategória a színhús és a húskészítmények. Felhívta a figyelmet, hogy a rostdús táplálkozás szintén segíthet egyes betegségek elkerülésében.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2017. július 18.
Utas a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) új elektronikus bérletét használja Budapesten, a Deák téri metrómegállóban 2017. július 18-án. A napokban elindította a BKK az online jegy- és bérletvásárlási felületet, amelyre a vásárlóknak minden nap be kell majd lépniük. Először teljes árú és tanuló, félhavi és havi Budapest-bérletek, 24, 72 órás és hetijegy vásárlására lesz lehetőség.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.