Az államfő a Charlie Hebdo melletti februári párizsi szimpátiatüntetés óta, amikortól Orbán Viktor a menekült-terrorista kérdéssel uralja a közvéleményt, 23 beszédet mondott, de a menekültekről nem sok mondanivalója akadt. Ennek kapcsán a Népszava emlékeztet rá, hogy Áder János eddig csak két nemzetközi találkozóján hozta szóba a menekültügyet. Amikor Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárral, illetve amikor a szlovén államfővel tárgyalt.
Nagyjából azt mondta, mint a kormányfő. Ez a lap szerint arra enged következtetni, hogy a két egykori harcostárs egyeztet a témában. A magyar államfő hallgatása egyébként elég szokatlan a nemzetközi porondon. A Népszava összegyűjtötte, hogy az utóbbi hetekben a környező országok államfői, hányszor, miként értékelték a menekültválság kezelését. A cikk idézi a román, a lengyel, a cseh, a horvát és a szlovák államfőt. (A lapzárta miatt kimaradt Joachim Gauck német szövetségi elnök vasárnapi beszéde, amiről itt elolvashat. )
A Népszava – a Jobbik kivételével – az ellenzéki pártokat arról kérdezte, mit gondolnak Áder János hallgatásáról.
Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét… (Alaptörvény, 9. cikk)
Az MSZP frakcióvezető-helyettese szerint az államfőnek már régen meg kellett volna szólalnia menekültügyben, de ő csak bujkál, egyetlen mondata sincs, amivel az embereket megnyugtatná. Ez “röhejes”, de szánalmas is. Harangozó Tamás szerint még azt sem tudni, hogy Áder János mit szól ahhoz, hogy a Fidesz a “tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” törvényi lehetőségével gyakorlatilag megfosztotta a jogától, hogy a hadsereg főparancsnokaként, legalább a látszat kedvéért ő döntsön a katonák határ menti bevetéséről.
Az Együtt elnöke is hibának tartja az elnök hallgatását.
Senki nem várná tőle, hogy ellenzékiként viselkedjen, de általános emberi gesztusoknak bele kellene férniük nyilvános szerepléseibe.
Szigetvári Viktor szerint legalább a szolidaritását kifejezhette volna azzal, ha ellátogat egy menekülttáborba, a Keleti pályaudvarhoz, hiszen a nemzet egy része is segítő szándékú, egy ilyen gesztus még nem jelentette volna, hogy szembemegy az orbáni politikával.
Áder viszont nem autonóm politikus, nem jeleníti meg az ország sokszínűségét, amit az is mutat, hogy a határokat lezáró és a rendőrök, katonák bevetését lehetővé tevő törvényeket egy pillanat alatt aláírta, eszébe se jutott normakontrollt kérni.
A PM társelnöke nem csodálkozik. Szabó Tímea szerint az államfő a Fidesz-központból nem kapott engedélyt a megszólalásra, de a poszt Schmitt Pál óta annyira leértékelődött már itthon és külföldön egyaránt, hogy nincs is jelentősége Áder megszólalásának vagy hallgatásának.
Már a vele való kézfogás is csak annyit ér, mint egy jó ásítás.
A PM társelnöke az elnök helyében nagyon szégyellné magát a „lapításért”.
A Magyar Liberális Párt elnöke úgy látja, Áder Jánosnak már rég fel kellett volna hívnia Orbán Viktor figyelmét arra, hogy a schengeni határok védelme mellett nem lehet figyelmen kívül hagyni az emberiességi szempontokat a válsághelyzet kezelésekor.
Nevezhetjük a menekülteket migránsnak, de akár bevándorlónak is, a lényeg akkor is az, hogy emberekről van szó.
Fodor Gábor szerint az államfőnek már a kormány gyűlöletplakátjai és nemzeti konzultációja idején, majd a honvédség főparancsnokaként is meg kellett volna szólalnia, amikor a katonákat már akkor a bevetették a határvédelemben, amikor erre még nem is volt törvényi felhatalmazás.
Az LMP társelnöke úgy látja, a köztársasági elnök intézményét minden parlamenti pártnak és képviselőnek tiszteletben kell tartania, függetlenül attól, ki tölti be a funkciót. Nem is osztogathat senki tanácsokat az államfőnek. Schiffer András bírálat helyett arra emlékeztetett, hogy 2005 és 2010 között Sólyom László minden egyes válsághelyzetben megszólalt a nyilvánosság előtt, mert ez a nemzeti egységet megtestesítő köztársasági elnök kötelessége. Szerinte Áder elnöki szerepfelfogása eddig „homályban maradt”, míg korábban elődei egyértelműen megfogalmazták azt.
A Demokratikus Koalíció semmilyen érdemi állásfoglalást nem vár Áder Jánostól. A párt szóvivője illúziónak nevezte, hogy az államfő a határon történt erőszakot, az értelmetlen kerítésépítést, a gyűlöletkampányt, az ország nemzetközi elszigetelését valaha is számon kéri kormányfőn,
hiszen Orbán a főnök, Áder pedig a beosztott.
A DK úgy látja, az államfőnek minden eszköz a rendelkezésére állna, hogy megmutassa az ország emberi arcát, „de mint volt Fidesz-tag még erre is alkalmatlan, személyében is hiteltelen.” A Népszava a válaszok alapján arra jut, hogy Áder János még a parlamenti többség által elfogadott Alaptörvénynek sem felel meg.
