Áfafizetés: mégis van kiút az ördögi körből? (labirintus, csapda, nagyító,)
Üzleti tippek

Útvesztők a kutatás-fejlesztésben

24.hu
24.hu

2015. 10. 19. 11:15

Bár a magyar cégek növelnék a K+F ráfordításokat, de jócskán vannak olyan vállalkozók, akik továbbra is elvesznek a szabályozás útvesztőiben.
Korábban a témában:

Az elmúlt öt évre visszamenően folyamatosan nő azoknak a cégeknek az aránya, amelyek tisztában vannak a K+F pályázati támogatásokkal, ezzel együtt még mindig jelentős azoknak az aránya, akik nem ismerik a K+F minősítés lehetőségeit – összegzi a Deloitte.

A vállalati kutatás-fejlesztés hátterét Magyarországon számos változás érintette a regionális felmérés tavalyi megjelenése óta. 2015. január 1-én létrejött a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, amely egy kézben összpontosítja a kutatás-fejlesztési politikát és a forráskoordinációt, illetve részlegesen koncentrálja a kapcsolódó szabályozás felügyeletét.

A hazai források mellett 2015 és 2020 között nagyjából 750 milliárd forint társfinanszírozott uniós forrás áll rendelkezésre K+F-re, ebből pedig mintegy 200 milliárd forint a visszatérítendő támogatás. Egyre jobban ösztönzik és segítik a hazai vállalati és non-profit szektor képviselőit, hogy a H2020-hoz hasonló, közvetlen uniós forrásokból is minél nagyobb összegben vegyenek igénybe támogatást. A relatív forrásbőség ugyanakkor a forráslehívás maximalizálásához vezethet, ami nem megfelelő mennyiségű és minőségű projekt esetében a kevésbé megalapozott projektek támogatását eredményezheti – hívta fel a figyelmet Márkus Csaba, a Deloitte kutatás-fejlesztési és állami támogatások üzletágát vezető partnere.

A jelenlegi rendszer legfőbb problémái

Ebben az évben a tanácsadó cég arról is megkérdezte a társaságokat, hogy véleményük szerint a K+F ösztönzők jelenlegi rendszerében mi a legnagyobb probléma. A vállalatok a legmeghatározóbb nehézségként azoknak a tevékenységeknek azonosítását nevezték meg, amelyek teljesítik a kutatás-fejlesztési támogatásokra vagy adókedvezményre vonatkozó feltételeket.

Ezt a faktort szorosan követi a támogatások és adókedvezmények adóhatóság és más illetékes hatóságok általi elbírálásának nem egyértelmű megfogalmazása. E két tényezőt összességében a válaszadók majdnem 70 százaléka nevezte meg problémaként.

Kérdéses kedvezmények

Az előző évekhez képest rendkívül magas (39,3%) azon cégek aránya, amelyek úgy gondolják, hogy nem végeznek adókedvezmények igénybevételére jogosító K+F projektet. Ez azért is meglepő, mert a válaszadók mindössze negyede mondta azt, hogy nincsenek kutatás-fejlesztési ráfordításai, tehát ezek szerint vannak olyan társaságok, amelyek költenek K+F-re, de úgy gondolják, hogy ezért nem járna adóalap-kedvezmény.

Emellett azt is érdemes megjegyezni, hogy a válaszadóknak csaknem negyede nem tudja, mi minősülhet K+F-nek, ami azért érdekes, mert a két évvel ezelőtti tanulmány óta eddig folyamatosan csökkent az ilyen típusú válaszok aránya.

Akik viszont ismerik a K+F minősítés lehetőségét, azok körében láthatólag jelentősen csökken azoknak az aránya, akik nem tudják megfelelően alátámasztani a kapcsolódó költségeiket, illetve úgy tűnik, hogy a K+F tevékenységekkel kapcsolatos adójogszabályok is egyértelműbbé váltak. Ugyanakkor a minősítés lehetőségét ismerő válaszadók láthatóan egyre magabiztosabban kezelik a K+F minősítési kockázatokat.

További tendenciák

Érdekes fejlemény, hogy középtávon (3-5 év) a válaszadók már csaknem 60%-a szeretné növelni a K+F ráfordításait, míg az előző évben ez az eredmény még 50% alatt volt. Emellett az előző két évhez képest is kisebb arányt képviselnek azok a döntéshozók, akik úgy gondolják, cégüknél csökkenni fog a kutatás-fejlesztés mértéke, vagy nem is terveznek ilyen típusú ráfordításokat.

Középtávon még inkább biztató a K+F ráfordítások várható növekedési tendenciája a válaszadók szerint, szemben azzal, amit a jelen helyzet vagy a rövid távú várakozások mutatnak.

Az elkövetkező években rendelkezésre álló hazai és európai uniós forrásbőség miatt a cégeknek és a döntéshozóknak mindenképpen erősíteniük kell az egymás közötti konzultációt – állapítja meg a Deloitte regionális felmérése.

A közép- és nagyvállalatok körében végzett kutatás idén a 75 válaszadó hazai cég mellett tíz további közép-európai ország (Bulgária, Horvátország, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia) üzleti döntéshozói vettek részt.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.