Már ma is számtalan okosfejlesztés ismert, amelyek kényelmesebbé, szervezettebbé tehetik az életünket. Például a hálózatba kapcsolt autók (connected car) távolról is látják, hogy hol vannak szabad parkolóhelyek, a közterület-fenntartó tudja, hogy melyik szemetes mennyire telített, így ez alapján tervezheti meg a hulladék hatékonyabb begyűjtését. A gépek közötti kommunikáció (machine-to-machine) teljesen új korszakot hozhat az egészségügyben, de a hivatali ügyintézés is egyszerűbbé válhat. Az összekapcsolt rendszereknek köszönhetően nagyobb rálátása, beleszólása lehet a városlakóknak abba, hogy „mi folyik” az adott településen.
Az infokommunikációs érettség és a fenntartható fejlődés közötti kapcsolat elemzésével egy új típusú város képe rajzolódik ki. Az Ericsson „Hálózatba kapcsolt társadalom – városindex” című tanulmánya a következő változásokat prognosztizálja:
Átláthatóbb működés
Érdekes hozadéka az infokommunikációs érettségnek a nyílt adatközlés és az úgynevezett e-kormányzás, amely a korrupció csökkenéséhez és hatékonyabb közszolgáltatásokhoz vezet. A magas érettséggel rendelkező városok többségében valóban alacsonyabb a lakosok által érzékelt korrupció mértéke.
„Okos” városlakók
Az emberek nagyobb hatással lesznek majd a település fejlődésére, mint az intézmények. Az eltolódás eredményei lehetnek a nyitottabb közszolgáltatások és vezetői hozzáállás.
A közösség ereje
Az együttműködésnek köszönhetően a jövő hálózatba kapcsolt szervezetei rugalmasabbak és hatékonyabbak lesznek. Emiatt a város vezetésének általános feltételei is javulnak, ami megköveteli a törvényhozás és az irányítás átalakítását is.
A GDP újradefiniálása
Az együttműködés és a megosztás jellemezte gazdaság felé haladva az infokommunikációs megoldások kevesebb forrásból magasabb értéket teremthetnek. Ez szükségessé teheti a GDP korrigálását az alapján, hogy a bruttó hazai össztermék tükrözze a fenntartható társadalom számára fontos értékeket.
Patrik Regårdh, az Ericsson hálózatba kapcsolt társadalommal foglalkozó laboratóriumának vezetője elmondta: „régebben az infokommunikáció az informatikusok feladata volt. Jelenleg viszont rengeteg új lehetőséget látunk, amelyek többé-kevésbé ennek a területnek köszönhető. Az infokommunikáció gyakorlatilag a város működésének összes területét hatékonyabbá és innovatívabbá teszi: az egészségügyi ellátástól a közlekedésig és a közművekig”.
Ezek a legokosabb városok
Az index 40 várost rendez sorba az IKT-érettségük alapján. Vizsgálták például, hogy mekkora szerepet kapnak az infokommunikációs beruházások a gazdaság, a társadalom és a környezet fejlesztésében.
Az első öt helyre továbbra is Stockholm, London, Párizs, Szingapúr és Koppenhága került, viszont Párizs megelőzte Szingapúrt, és így a harmadik helyen végzett. Az idei jelentésben megjelenő kilenc új város Berlin, München, Barcelona, Athén, Róma, Varsó, Muscat, Abu Dhabi és Dubai. Közülük München érte el a legjobb besorolást, utána következik Berlin és Barcelona.
